Kétségtelen, hogy az elmúlt évek konszolidációja után a nagy kérdés az: a gazdasági növekedés milyen szinten folytatódik 2016-ban. Szeretnénk az EU-források lehívását felgyorsítani – jelentette ki lapunknak Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A Nemzeti Adóhivatal (NAV) vezetője kitért arra is: a tervek szerint halad az adóhatóságnál az átalakítás, minimálisak az elbocsátások.
– Meglepte-e a nemzetgazdasági tárcát, hogy az óév majdnem egyszázalékos inflációval zárult? Legutóbb ilyen mértékű pénzromlás 2013 novemberében volt!
– Nem okozott számunkra meglepetést a tegnap közölt 0,9 százalékos fogyasztói árdrágulás, mi is ezzel kalkuláltunk. Ugyanakkor 2015-ben összességében a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődtek. S ez a lényeg! Bár a következő hónapokban mérsékelt emelkedésnek indulhatnak az árak, de az éves átlagos infláció – piaci szakértői vélekedések alapján is – két százalék alatt marad. Mi az NGM-ben 1,6 százalékos árdrágulást várunk.
– Eközben lassulásnak indult a gazdasági növekedés, tulajdoníthatóan annak is, hogy az európai uniós források később érkeznek majd. Mit lépnek?
– Kétségtelen, hogy az elmúlt évek konszolidációja után a nagy kérdés az, a bővülés milyen szinten folytatódik. Szeretnénk az uniós források lehívását felgyorsítani, erre program is készült. Ugyanakkor a magyar gazdaság bővülése idén is meghaladja az EU átlagos növekedési rátáját. A kormány nem kíván változtatni azon, hogy 2,5 százalékos lesz a hazai GDP gyarapodása.
– Hogyan ítéli meg a kockázatokat?
– Több pozitív, valamint negatív hatás is mutatkozik a világgazdasági környezetben, amelyek befolyásolhatják a magyar gazdaság teljesítményét. Ilyen többek között a nyersanyagok és az olaj árának tartósan alacsony szintje, valamint az egyes feltörekvő piacok kedvezőtlenül megítélt helyzete.
– Hitelminősítői „fecskét” hozhat az idei tavasz?
– A magyar gazdaság teljesítménye már rég indokolná a hitelminősítések javítását. Ezt támasztják alá a kötvényhozamok és az országkockázati mutató, az ötéves CDS-felár erőteljes csökkenése is. A piaci szakértők szerint érdemben javult Magyarország megítélése, amit a hitelminősítők nemcsak kilátásaikban, hanem a hitelbesorolás során sem hagyhatnak figyelmen kívül!
– A múlt évet nagyon alacsony hiánnyal zárta az államháztartás. A tavalyihoz hasonlóan a feszes költségvetési gazdálkodás lesz az idén is fókuszban?
– Természetesen a hiánycélt tartani kívánjuk, azonban Magyarország 2016-ban átléphet fejlődésének egy új szakaszába. A válságkezelés, a gazdaság megszilárdítása után elkezdődhet az építkezés, a tartós fejlődés korszaka. A gazdasági és társadalmi folyamatok átalakításának középpontjába az életszínvonal és az életminőség további javítása kerül.
– A 2017-es költségvetés kapcsán tavaszi előterjesztést ígér az NGM: rendszert csinálnak a korai büdzséből?
– Miként azt más országok is teszik. Az úgynevezett korai költségvetésnek a kiszámíthatóság a célja, ha úgy tetszik, a „lelke”. Ráadásul a 2017-es költségvetéssel együtt szavaz majd az Országgyűlés a jövő évi adóváltozásokról is. Így akár a gazdasági szereplők, akár a magyar háztartások jó előre tervezhetik a jövő évi folyamatokat.
– Eközben a közgazdász szakmában sokan felróják: miközben kiszámíthatóságot ígérnek jövőre, addig nem tudni, hogy mi lesz az idei folyamatokkal.
– Mire gondol?
– Például az új otthonteremtési programra, továbbá a bankokkal történő bánásmódra.
– Lakástámogatási kiadásokra a 2016-os költségvetés 104 milliárd forintot tartalmaz, mely magába foglalja az otthonteremtési program eredetileg tervezett kiadásait is. A nagyobb lakás- és házépítés a GDP és a foglalkoztatás bővülését eredményezi. Emellett az idei évi büdzsé kétszázmilliárd forint tartalékot tartalmaz. Vagyis az új otthonteremtési programra úgy kerülhet sor, hogy a költségvetés megőrzi stabilitását. Ami pedig a bankokat illeti: a bankszövetséggel, a bankvezetőkkel folytatott egyeztetéseket követően született egyezség, hogy a bankadó mértéke csökken. Ettől azt várjuk, hogy beindul a bankrendszer vállalati hitelállományának bővülése.
– A NAV vezetőjeként értesült-e arról, hogy nem túl jó a hangulat a hivatalban, hiszen elindult az átalakítás, és egyre nagyobb a bizonytalanság.
– Az átalakítás tényét nem tagadom, ezen viszont szemléletváltást és hatékonyságjavítást értünk. Bizonytalanság nem lehet, kormányhatározat is megjelent: március 31-ig van időnk, hogy az adóhatóság új szervezeti struktúrájára javaslatot tegyünk. Eközben megszűnt a regionális szint, a feladatok egy része a központi irányításhoz, más része pedig a megyei szinthez került. A jogállása az adóhatóságnak „tiszta”, s a NAV-nál dolgozók új életpályamodellel is tervezhetnek majd. Minimálisak az elbocsátások.
– Sokan tartanak attól, hogy a saját maga képére formálja az adóhivatalt!
– Űgyfélbarát, szolgáltatásokat is nyújtó adóhatóságot szeretnék látni és irányítani, de az adócsalók után majd intenzívebben kutatunk és le is csapunk rájuk. Nem hagyjuk futni az adócsalókat!
