Négyszázmillió euró vidékfejlesztési hitelkeretre vonatkozó megállapodást írt alá tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Vazil Hudák, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke. A banki kölcsönből jut mezőgazdaságra, erdőgazdaságra és az élelmiszeripar fejlesztésére is.
Ismét kedvező kondíciójú pénzügyi kölcsönt kapott Magyarország az Európai Beruházási Banktól (EIB): a 2020-ig tartó európai uniós pénzügyi ciklusban négyszázmillió eurós (125 milliárd forintos) vidékfejlesztési hitelkeret áll a hazai piaci szereplők rendelkezésére. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az EIB-vel aláírt hitelkeret célja, hogy támogassa a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását, a vállalkozások fejlődését a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és az élelmiszeripar területén. A miniszter kitért arra is: a nagy volumenű pénzügyi kölcsön a vidékfejlesztési programban megvalósuló hazai központi költségvetési forrásainak finanszírozását biztosítja.
Varga Mihály utalt arra, hogy az Európai Beruházási Bank nyáron megnyitotta budapesti irodáját, biztosítva ezáltal, hogy helyben jelen legyen Magyarországon, erősítse a projektgazdákkal és a partnerbankokkal fenntartott kapcsolatait, valamint szélesítse az országon belüli tájékoztatási tevékenységét. Hozzátette: az Európai Unió hitelintézetével hazánk huszonhat éve tart kapcsolatot, és az EIB széles körű tevékenységet finanszíroz hazánkban.
Vazil Hudák, az EIB alelnöke elmondta, hogy a versenyképesség érdekében támogatják az országok hagyományos gazdasági szektorait, segítik a munkahelyek megőrzését, igyekeznek a területi különbségeket csökkenteni, illetve javítani az emberek életminőségét. Amióta az EIB 1990-ben megkezdte magyarországi tevékenységeit, mintegy húszmil-liárd euró összegű hitelnyújtási kötelezettségvállalást tett a legkülönbözőbb területeken.
Az Európai beruházási bank idei, hazai projektjei
- 140 millió eurós közúthálózati hitel
- 48 millió eurós közoktatási kölcsön
- 400 millió eurós vidékfejlesztési hitelkeret
„Nagy lehetőségek rejlenek a cseh–szlovák–magyar–lengyel kapcsolatokban”
5 perces interjú: Vazil Hudák, az EIB alelnöke
– Milyennek látja a magyar gazdasági és pénzügyi helyzetet?
– Ha négy-öt éve teszi fel ezt a kérdést, azt mondom, hogy túl sok minden történik Magyarországon, s nem látom az eredményét. Most azt mondom, négy-öt év leforgása alatt számos pozitív dolog történt, a gazdaság növekedési pályára állt, stabilitás jellemzi a pénzügyeket, nagyon alacsony a központi költségvetés hiánya, és csökkenésnek indult az adósságráta is. Egyszóval: csak elismeréssel tudok szólni a folyamatokról.
– Ezt akár hivatalból is mondhatja, európai uniós bankjának képviseletében, nem?
– Erről szó sincs. Egyfelől az EU bankjaként csak az ésszerű és fenntartható beruházási projekteket finanszírozhatjuk olyan tagállamokban, amelyek eleget tesznek a kritériumoknak, és megfelelnek az EU szakpolitikai céljainak. Ehhez stabil és kiszámítható partnerekre van szükség, amilyen Magyarország is. Másfelől a magyar gazdaságot, valamint az állam pénzügyi teljesítményét mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő is elismeri, éppen ezért található a befektetésre ajánlott kategóriában.
– Mint korábbi szlovák pénzügyminiszter szívén viseli még a V4-es együttműködést?
– Nagy lehetőségek rejlenek a cseh–szlovák–magyar–lengyel kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokban, ráadásul a visegrádi csoport minden tagja növekedési pályán van. Ne felejtsük azt sem: ezek ez országok Közép-Európát képviselik, együtt egy hatvanmillió fős piacot. Ám alaposan ki kell dolgozni azokat a területeket, amelyek „átjárhatók” a V4-eknél.
– Mire gondol?
– Minden V4-es országnak vannak hagyományos gazdasági specifikumai, így például Magyarországnak az élelmiszeripar, amelynek finanszírozásáról éppen most írtuk alá a megállapodást. Ugyanakkor erősíteni kell a külkereskedelmi kapcsolatokat a vállalati szférában. Ezen a téren még van hová fejlődni.
– A V4-ek közül eddig csak Szlovákia vezette be eddig az eurót. Megérte?
– Az euró bevezetése jó döntés volt: eltűnt az árfolyamkockázat, és ezáltal Szlovákia bekerült az úgynevezett gazdag országok klubjába is.
