Negatív infláció márciusban

Január-márciusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek.

Londoni pénzügyi elemzők zéró, sőt esetleg ismét negatív tartományba süllyedő inflációt vártak márciusra, így az a adat némileg meghaladta a várakozásokat.  

A maginfláció, amely szezonális hatásokat és az üzemanyagok áringadozását kiszűri, a februári 1,4 százalékról 1,3 százalékosra csökkent márciusra.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte, hogy bár márciusban emelkedtek az üzemanyagárak, de még mindig alacsonyabbak, mint egy évvel korábban.

A KSH tájékoztatása szerint a szeszes italok, dohányáruk csoport drágult a legnagyobb mértékben - 2,4 százalékkal - a dohánytermékek 4,5 százalékos éves drágulása miatt. A  tartós fogyasztási cikkek ára 1,7 százalékkal nőtt . Ezen belül a használtautók ára 8,8 százalékkal emelkedett. 

Az egyéb cikkekért - gyógyszerekért, járműüzemanyagokért, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkekért - 5,7 százalékkal, ezen belül az üzemanyagokért 14,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni márciusban az előző év azonos időszakához képest. A gyógyszerek azonban 2,3, az újságok, folyóiratok pedig 3,4 százalékkal drágábbak lettek. 

Az élelmiszerek ára a februári árszinthez képest 0,2 százalékkal csökkent. A márciusi akciók révén csökkent több termékcsoportban az ár, például a tejtermékeknél 0,4, a csokoládéknál, kakaónál 2,8 és a sertéshúsnál 1,8 százalékkal.        

Az előző évhez képest az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal emelkedetett, ezen belül a cukoré 18,9 százalékkal, az idényáras termékeké - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 18,4 százalékkal, az étolajé 9,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor a sertéshús ára 19,3 százalékkal, a tejé 10,5 százalékkal, a sajté 7,4 százalékkal csökkent.

A  szolgáltatások átlagára 1,4 százalékkal emelkedett, legjobban, 11,3 százalékkal a külföldi utazások drágultak, a postai szolgáltatások árai 2,4, a telefon és internet 1,9 százalékkal került többe. 

A ruházkodási cikkek 0,4 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára a főcsoport átlagában nem változott, bár a tüzifa 3,8 százalékkal drágult.

NGM: az olaj, az élelmiszerek és az európai dezinflációs hatás csökkentették a fogyasztói árakat

Főként az alacsony olajárak és az Európából érkező dezinflációs hatás miatt voltak átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak a fogyasztói árak márciusban, mint egy évvel korábban, de szerepet játszott a sertés tőkehús áfájának csökkentése is - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken, a Központi Statisztikai Hivatal adatait kommentálva.

A tárca szerint az élelmiszerárak mérséklődéséhez hozzájárult a hús-, valamint a tejtermékek világpiaci túlkínálata is.

Az üzemanyagok ára a tavaly év elején tapasztalt drágulás okozta bázishatás miatt csökkent, így önmagában a termékkör 1,2 százalékponttal mérsékelte a teljes indexet. Ugyanakkor  az olajárcsökkenés tényleges hatása ennél nagyobb lehet annak révén, hogy az alacsonyabb szállítási költségek begyűrűződnek más javak és szolgáltatások árába - jelezte az NGM.

A tárca hangsúlyozta, az elmúlt időszak adatai azt mutatják, hogy a magyar gazdaságot tartósan visszafogott inflációs környezet jellemzi.

Míg 2010-ben a fogyasztói árak csaknem 5 százalékkal emelkedtek, addig a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentés miatt 2013-ban csak 1,7 százalék, majd 2014-2015-ben már nulla százalék körül alakult ez a mutató, azaz sikerült megőrizni a forint vásárlóértékét - emelte ki közleményében az NGM.

A pénzromlás mérséklődésével növekszik a bérek és a nyugdíjak reálértéke, a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és a gazdaság fellendüléséhez vezet - hangsúlyozta a tárca.

MNB: leginkább az üzemanyagok tavalyi ármozgásának köszönhető az inflációs eredmény

Alapvetően az üzemanyagok árindexének változása okozta a nem várt alacsony márciusi inflációt, az éves inflációs ráta márciusban 0,5 százalékponttal csökkent a februári 0,3 százalékról - állapította meg a statisztikai jelentés után kiadott elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). 

Inflációs alapfolyamatokat megragadni hivatott MNB által számított  mutatók - a keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek éves inflációja - csak minimálisan változtak  az előző hónaphoz képest. A mutatók szintje továbbra is visszafogott inflációs környezetre utal - közölte elemzésében a jegybank. 

Az üzemanyagok ára februárban 11,2, márciusban 14,8 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, amit alapvetően a bázishatás váltott ki, mert tavaly februárról márciusra 3,8 százalékponttal mérséklődött az üzemanyagok éves áresése. 

Az MNB által számított mindhárom alapmutató kissé  csökkent februárról márciusra: az indirekt adóktól szűrt maginfláció mutatója 1,2 százalékról 1,0-ra, a keresletérzékeny termékek inflációja 1,6-ról 1,5 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja pedig 1,8 százalékról 1,7 százalékra mérséklődött.  

Az elmúlt időszakban a keresletérzékeny termékek hozzájárulása az inflációhoz  érdemben nem változott, míg a volatilisebb, költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszerek árai összességében az árcsökkenés irányába hatottak - emelte ki az elemzés.

Az iparcikkek éves inflációs rátája  az elmúlt másfél év átlagánál továbbra is magasabb, mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek árszintje enyhén emelkedett az előző hónaphoz képest. Havi összevetésben a nem-tartós termékkörön belül a volatilis repülőjegy-árak mutattak számottevő áremelkedést. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet együttes hatása alakítja - tette hozzá az MNB.

A piaci szolgáltatások díjai  a korábbi éveknek megfelelő havi áremelkedést mutattak, de az MNB szerint a általános árdinamika ezen a területen is visszafogott. 

A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai - elsősorban a tej és egyéb tejtermékek árának mérséklődése miatt - érdemben csökkentek az előző hónaphoz képest, míg a nyers élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje lényegében nem változott.

Az MNB elemzés végül kitért még arra is, hogy a lakosság inflációs várakozásai az inflációs folyamatokkal összhangban mérsékeltek, enyhén az inflációs cél alattiak.

Elemzők: meglepetést okozott a márciusi inflációs adat, folytatódik a kamatcsökkentés

Meglepte az elemzőket, hogy márciusban az éves infláció ismét negatív lett, ezért az MTI-hez küldött kommentárjukban csökkentették éves inflációs prognózisukat, és úgy vélték, a Magyar Nemzeti Bank folytatja a monetáris lazítást nem csupán a kamatcsökkentéssel, hanem egyéb, nem-konvenciális intézkedéseivel is. 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az infláció visszaesését az élelmiszerek, illetve a szeszesitalok és  dohányáruk vártnál kisebb drágulásának tulajdonítja. A következő hónapokban az alacsony üzemanyagárak, valamint bázishatások miatt az infláció zéró körül ingadozhat, tartósan alacsony üzemanyagárak esetén a nyár közepéig negatív maradhat. Ősszel  az infláció elérheti a 2, év végére pedig a 2,2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé tesz további kamatcsökkentéseket, valamint nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket - írta. 

A tavalyi átlagos infláció -0,1 százalék volt, idén 0,9 százalékos inflációra számít a Takarékbank, de ha az olajárak tartósan a jelenlegi szinten maradnak, akár a jelenlegi várakozásuknál  0,4-0,5 százalékponttal is alacsonyabb lehet. 

Virovácz Péter,  az ING makroelemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy havi összevetésű  maginfláció továbbra sem képes elmozdulni a nulla szintről, mert a korábbi üzemanyagár-esés másodkörös hatásai érdemben módosítják a szűrt mutatót. A folyamatok szerinte is alátámasztják a jegybank által márciusban megkezdett kamatcsökkentési ciklust és további kamatvágásra ösztönözhetik a jegybankot.

Az ING elemzője szerint  következő hónapokban az inflációs mutató a negatív tartományban ragadhat, ami azt jelentheti, hogy 2016 egészében átlagosan a tavalyival azonos  szinten maradhatnak a fogyasztói árak. 

Jobbágy Sándor a CIB elemzője azt emelte ki, hogy továbbra sem keresleti tényezők, hanem a főleg nemzetközi trendeket követő üzemanyag-  és élelmiszerárak mozgása befolyásolta leginkább a fogyasztói árindexet. Az infláció alakulásában továbbra is meghatározó a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők szerepe, ám a potenciális másodkörös hatások és a csökkenő - már 3 százalék  alatti tartományban mozgó -  lakossági inflációs várakozások miatt a márciusi adat megerősítheti a további kamatcsökkentések valószínűségét. A CIB előrejelzése szerint egészen júliusig a negatív tartományban maradhat az éves infláció és csak az év utolsó negyedéve hozhat érdemi emelkedést,  így  az éves átlagos infláció 0,5 százalék közelében maradhat.    

Ürmössy Gergely, az Erste bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy az éves infláció annak ellenére süllyedt a negatív tartományba, hogy márciusban emelkedtek az üzemanyag árak. 

Áprilisban is a negatív  inflációs rátát vár és legkorábban szeptember hozhat  újra  inflációt Magyarországon. Éves átlagban idén 0,2 százalék, jövőre pedig átlagosan 2,4 százalék körüli ütemet vár. A nyomott infláció segítheti az MNB-t abban, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklusát. Feltételezése szerint áprilisban újra 15 bázisponttal csökkentheti az irányadó rátát a monetáris tanács a jelenlegi 1,20 százalékról, június végén pedig 0,75 százalék lehet az alapkamat.