A családok otthonteremtési kedvezményéről, a bérszámfejtési rendszerről, a posta közérdekű adatairól is tárgyaltak tegnap az Országgyűlésben.
A minisztériumi háttérintézmények sorsa még nyitott kérdés, arról tárgyal a kormány. A versenyképesség érdekében olcsóbb, hatékonyabb államra van szükség – válaszolta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az Országgyűlés vitanapján egy LMP-s kérdésre. Szél Bernadett ugyanis azt tudakolta, honnan, hány embert, milyen szempontok szerint bocsátanak el, ha 73 minisztériumi háttérintézmény megszűnik. Az ellenzéki párt azt is szóvá tette, hogy a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) szabályaiból a kormány kivette azokat a feltételeket, amelyek az ingatlanok energetikai besorolására vonatkoztak. Ezzel kapcsolatban Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a rendeletben lévő energiahatékonysági előírásokat be kell tartani. Ennek nincs köze ahhoz, hogy a csok esetében törölték az épület energiahatékonysági szintjének figyelembevételét a támogatásnál. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint a csok azoknak nem segít, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szavai szerint az, aki gyermeket nevel, illetve vállal, és munkaviszonya van, igényelheti a csokot.
Kepli Lajos (Jobbik) azt firtatta, várhatók-e csoportos létszámleépítések az állami tulajdonban lévő víziközmű társaságoknál, ugyanis a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től hatvan dolgozót küldtek el. Erre Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a cégnél gazdasági gondok merültek fel, ezért októberben vezetőváltás történt. A cél az, hogy olyan rendszer működjön, amely hosszú távon képes megtartani munkavállalóit bérük csökkentése nélkül. Az LMP arra hívta fel a figyelmet, hogy az új központi illetmény-számfejtési rendszer novemberi bevezetése óta sok gond volt az állami bérek kifizetése körül. Csepreghy Nándor azt felelte: voltak informatikai problémák az új illetmény-számfejtési rendszerben, de az adóbevallási határidők teljesítése nem okoz gondot az intézményeknél.
Tóth Bertalan (MSZP) azt kérdezte, hogy a Magyar Postának a jelenlegi szabályok szerint ki kell-e adnia azokat a közérdekű információkat, amelyek a versenypiaci működéséhez köthetők. Válaszában Csepreghy azt mondta, a szabályozás szerint például a csomagküldésre vagy a közvetített banki szolgáltatásra vonatkozóan több adatot kellene nyilvánosságra hoznia a Magyar Postának, mint a versenytársaknak, emiatt versenyhátrányba kerülne.
Kepli Lajos (Jobbik) azt firtatta, várhatók-e csoportos létszámleépítések az állami tulajdonban lévő víziközmű társaságoknál, ugyanis a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től hatvan dolgozót küldtek el. Erre Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a cégnél gazdasági gondok merültek fel, ezért októberben vezetőváltás történt. A cél az, hogy olyan rendszer működjön, amely hosszú távon képes megtartani munkavállalóit bérük csökkentése nélkül. Az LMP arra hívta fel a figyelmet, hogy az új központi illetmény-számfejtési rendszer novemberi bevezetése óta sok gond volt az állami bérek kifizetése körül. Csepreghy Nándor azt felelte: voltak informatikai problémák az új illetmény-számfejtési rendszerben, de az adóbevallási határidők teljesítése nem okoz gondot az intézményeknél.
Tóth Bertalan (MSZP) azt kérdezte, hogy a Magyar Postának a jelenlegi szabályok szerint ki kell-e adnia azokat a közérdekű információkat, amelyek a versenypiaci működéséhez köthetők. Válaszában Csepreghy azt mondta, a szabályozás szerint például a csomagküldésre vagy a közvetített banki szolgáltatásra vonatkozóan több adatot kellene nyilvánosságra hoznia a Magyar Postának, mint a versenytársaknak, emiatt versenyhátrányba kerülne.
