Nagyobb lehet a hazai hitelkínálat

Magyarország 2010-ben az elsők között vezette be a bankadót, motivá­ciója azonban kizárólag a költségvetési hiány csökkentése volt. Magyarországhoz hasonlóan Ausztria, Franciaország, Hollandia és Nagy-Britannia is költségvetési célokra használja a bankadót, tehát ebben nem egyedi hazánk.

Az európai bankadókról, úgy tűnik, hogy Magyarország helyét a listán Lengyelország veszi át 2016-tól. A lengyel állam nagyjából ötmilliárd zloty összegű bankadót tervez bevezetni jövőre, ami 350–400 milliárd forintnak felel meg, vagyis a lengyel bankszektor mérlegfőösszegéhez képest 0,3 százalékot tesz majd ki. Eközben a magyar bankadó a mérlegfőösszeg mintegy 0,5 százalékáról 0,2 százalékára csökken. Jövőre mintegy 60–65 milliárd forint folyhat be az államnak ebből.

A Nemzetközi Valutaalap az alábbiakat javasolja a bankadóra vonatkozóan: lehetőség szerint a tőkén és betéten kívüli, vagyis az illékonyabbnak (válság esetén kevésbé stabil) nevezhető forrásokat adóztassák meg az államok. Ezen kívül a mérlegen kívüli kockázatokat is ellensúlyozandó a nagyobb bankokat ne terheljék magasabb adókulccsal a kisebbeknél, ehelyett egykulcsos adót alkalmazzanak az országok – idézte a Portfolio az Erste elemzését.

Az még nem ismert, hogy a bankadó miként fogja vissza a hitelezést, de például Németország esete azt mutatja, hogy a keményebben adóztatott bankok valamivel kevesebb hitelt nyújtanak, igaz, nem feltétlenül drágábban.

Magyarországon elterjedt vélekedés – és ez a kormány egyik célja is –, hogy a bankadó csökkentése nagyobb banki hitelkínálatot eredményez, és ezáltal a hitelezés beindítását szolgálja. Ugyanakkor a hitelezés beindításának csak szükséges, de nem elégséges feltétele a banki adóterhelés csökkentése.

Mint megírtuk, az alábbi változtatásokat teszi Magyarország: marad a bankadó ötvenmilliárd forint alatti adóalapra, a mérlegfőösszegre vonatkozó 0,15 százalékos kulcsa. A felső, 50 milliárd forint feletti adóalapra vonatkozó kulcs azonban 0,53-ról 0,24 százalékra csökken.