Minimális a nemesfémben tartott vagyon

– Mit jelent az aranytartalék fogalma?

– Ez hasonló szerepet tölt be egy ország életében, mint a devizatartalék. Erről valóban kevesebbet hallunk, hiszen ez egy letűnt kor vívmányának hat a mai modernizált világban. Régen a pénz vásárlóereje az aranyhoz volt kötve, és egy bank annyi bankjegyet bocsáthatott ki, amennyi aranytartaléka volt. Ezt a gyakorlatot 1944-ben szüntette meg a Bretton Woods-i világrend, amelyben az amerikai dollár vált a kulcsvalutává, vagyis az arany helyett immár ehhez rögzítették az árfolyamokat. Tényleges aranyfedezet így már csak a dollár mögött volt, és az aranytartalék szerepe veszített jelentőségéből.

– Akkor mégis miért fontos, hogy legyen aranytartalék?

– Azért, mert bár mindenki a devizatartalékot figyeli – amely végeredményben dollárra váltható, és arany áll mögötte, ha elfogadjuk a rendszer érvényességét –, az lényegében nem fizikai tartalékot jelent. Csupán egy más gazdasági szereplővel szembeni követelés, vagyis fizetési ígérvény. Végeredményben pedig minden fizetési ígérvény csak annyira biztos, amennyire az adós teljesít. Egy komoly válság során pedig ez az ígérvény akár a nagy semmit is jelentheti, így tehát bizonytalan tartaléknak számít. Ezzel szemben az arany és más nemesfém előnye a fizikai mivolta, hiszen ez önmagában értéket képvisel. Egy válság idején pedig nagyobb biztonságot nyújt.

– A devizatartalékunkból mennyit tartunk nemesfémben?

– Hazánk az összes devizatartalékának kevesebb mint a fél százalékát tartja nemesfémben, amelynek többsége ráadásul fizikailag nem is Magyarországon található, bár ez utóbbi nem is elvárás. Tapasztalatok szerint mindenki biztonságérzetét növeli, ha nemcsak egy megfoghatatlan papírban tartja a tartalékait, hanem fizikai, kézzel fogható formában, otthon.

– Jónak tartja az aranytartalék jegybanki csökkentését?

– Régiós összevetésben a magyar aranytartalék és annak aránya is alacsonynak mondható. Hazánk három tonna aranytartalékkal rendelkezik, míg Lengyelország és Románia 103-103, Szlovákia 32, Csehország közel tíz tonnával. Fontosnak tartom, hogy az aranytartalék hazánkban nem csökkent, sőt, 2004 óta stabilan három tonna. Ennél alacsonyabb szintre, azt gondolom, nem nagyon érdemes csökkenteni, hiszen bizonytalanság mindig van azért a nemzetközi gazdasági környezetben. Persze azzal, hogy magát a devizatartalékot csökkenti a jegybank, az arany szerepe is nő a tartalékolásban, így előfordulhat némi csökkentés, de jelenleg ezt nem tartom valószínűnek.

– Mennyi lenne az optimális aranytartalék szintje?

– A kérdést úgy érdemesebb feltenni, hogy mekkora legyen az optimális devizatartalék szintje, hiszen ez az, ami elsősorban meghatározó kockázatértékelési szempontból. Számos mutatószám van, azonban hazánkban a Greenspan-Guidottit, a nemzetközileg leginkább elfogadottat veszik alapul. E szabály szerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát. Nálunk ez a feltétel bőven fennáll, ezért is csökkentheti a jegybank a devizatartalékát. Továbbá ebben segített valóban az is, hogy az országot már kevésbé tartják kockázatosnak a hitelminősítők. Hogy ezen belül mekkora az optimális aranytartalék, arra vonatkozóan azonban nincs aranyszabály. Ezt befolyásolja magának az aranynak az ára, a hozamkörnyezet alakulása, az árfolyamok, vagyis a devizatartalékok hazai valutában számolt értéke. Ebben a kérdésben tehát nehéz igazságot tenni.