Gazdaság
Minden negyedik vállalat pályázna
Még több kis- és közepes vállalkozás élne a brüsszeli pénzek adta lehetőséggel, az önerőt a legtöbben saját tőkéből biztosítják
A Széchenyi 2020 program a 2014–2020-as EU-támogatási ciklusban elérhető forrásokat osztja el. A megkérdezett kis- és közpes vállalkozások (kkv) hatvan százaléka hallott már a pályázatok közelgő kiírásáról, minden negyedik pedig tervez is pályázni a program keretében – derült ki a Budapest Bank felméréséből. A most kezdődő pályázati időszakban magasabb lehet a részt vevő cégek aránya, mint az előző ciklusban: 2007 és 2013 között a kkv-k 22 százaléka pályázott forrásra az Új Széchenyi-terv vagy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, és a részt vevő vállalkozások nyolcvanöt százalékának volt nyertes pályázata.
A Széchenyi 2020 keretében pályázók 42 százaléka csak egy, 38 százaléka pedig több, de legfeljebb öt pályázatot adna be. A pályázni tervező cégek 31 százaléka tízmillió forint alatti, 27 százaléka pedig tíz- és ötvenmillió forint közötti összeget célozna meg. A vállalkozások 28 százalékánál a pályázási szándékhoz még nem kapcsolódik összegszerű elképzelés. Pályázati célként legtöbben a technológiafejlesztést jelölték meg, de sokan gondolkodnak székhely- vagy telephelybővítésben, valamint kapacitásbővítésben is.
A kkv-k 72 százaléka kizárólag vissza nem térítendő pénzre pályázna, 16 százalék visszatérítendőre is, míg 12 százalék esetében a pályázási szándék nem függ a támogatás típusától.
A pályázásra készülő cégek beruházásaik értékének 81 százalékát EU-pénzből valósítanák meg, e forrás híján a beruházások hatvan százaléka elmaradna. Azok a cégek, amelyek jelenleg nem tervezik pályázat beadását, leggyakrabban azzal indokolják döntésüket, hogy nincs szükségük támogatásra. Emellett sokan tartanak attól, hogy nem tudnák teljesíteni a pályázati feltételeket, illetve nem lesz majd olyan pályázati témakör, amely releváns lehetne vállalkozásuk számára.
A pályázatok beadásához, illetve megvalósításához szükséges önerőt és előfinanszírozást a vállalkozások leginkább saját tőkéjükből kívánják biztosítani. A cégek negyede a kereskedelmi bankok által értékesített és állami háttérrel rendelkező programokban is gondolkozik, így várhatóan a Széchenyi-kártya Hitelprogramhoz, illetve az MNB növekedési hitelprogramhoz kapcsolódó termékek is népszerűek lesznek a pályázók körében. A cégek magabiztosnak tűnnek a finanszírozást illetően, hiszen a pályázást tervezők 54 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a támogatási előleg megérkezését sem várná meg a megvalósítás megkezdésével.
A pályázást tervezők közel kétharmada külső segítséget vesz majd igénybe a lehetőségek felkutatásához: főként a pályázati tanácsadó cégek hírleveleit, a pályázatfigyelő internetes oldalakat, illetve a Széchenyi 2020 program honlapját használják majd forrásként.
Hatalmas igény mutatkozik az uniós támogatásra
2 perces interjú: Madarász András a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója
– Kik veszik igénybe egy pályázati tanácsadó cég segítségét?
– Ahogyan az előző pénzügyi ciklusban, most is ajánlatos segítséget kérni a pályázatíráshoz. Bár elvileg egy cégvezető önállóan is pályázhat, egy nagyobb projekt zökkenőmentes lebonyolításában a szakértő sokat segíthet. Azonban ha az innováció még kutatással, fejlesztéssel is társul, akkor már bonyolultabb pályázatról beszélünk, ebben az esetben fokozottan ajánlott a tapasztalatra támaszkodni. Vannak olyan kiírások, amelyek hosszabb adatgyűjtést, illetve munkát kívánnak. Abban a tekintetben nincs nagy különbség a két európai uniós ciklus között, hogy hatalmas a jelentkezés egy-egy uniós forrásért. Akik elsőként és gyorsan szeretnének forrást igényelni, már sorban állnak.
– A kormány az új pályázati ciklusban a szigort és a bürokráciacsökkentést is szorgalmazza. Hogyan befolyásolja ez a munkát?
– Egyszerűsítést jelent az elektronikus úton történő pályázás, ezzel jelentős idő és energia takarítható meg. A szigorra nézve szintén támogatható az az ötlet, hogy igenis az életképes pályázatok nyerjenek.