A jegybanki növekedési hitelprogram (nhp) harmadik szakaszában az idén a vállalkozások 231,8 milliárd forint összegű szerződést kötöttek. A hitelprogram és az alacsony kamatszint egy-egy százalékot tett hozzá a gazdasági növekedéshez – mondta lapuknak Lehmann Kristóf, az Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által indított növekedési hitelprogram harmadik szakaszában részt vevő hitelintézetek 2016. január elsejétől szeptember 30-ig 231,8 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást, 9487 ügylethez és 6890 vállalkozáshoz kapcsolódóan – közölte honlapján a jegybank. Az MNB közlése szerint idén szeptemberben harmincmilliárd forintnyi új szerződés létesült. Az ágazati eloszlás azt jelzi, hogy a forinthiteleknél a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem részesedése kimagasló, a hitelek mintegy hatvan százaléka ebbe a három ágazatba irányul, míg a devizahiteleknél az ingatlanügyletek mellett a szállítás, raktározás és a feldolgozóipar dominanciája érvényesül, együttes arányuk csaknem nyolcvan százalékot tesz ki.
Az MNB összeállításából kiderül az is, hogy vállalatméretet tekintve az első pillérben nyújtott hitelek összegének hatvan százaléka mikrovállalkozásokhoz köthető, míg a második pillérben kihelyezett finanszírozás mintegy fele középvállalatokhoz került. A két pillérben együtt az ügyletek csaknem 92 százaléka a mikro- és kisvállalkozásokhoz kötődik. A növekedési hitelprogram három szakaszában 2013 júniusa óta együttvéve 34 735 vállalkozás jutott finanszírozáshoz, csaknem 2358 milliárd forint összegben.
Lehmann Kristóf, az MNB főosztályvezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a növekedési hitelprogram, valamint az alacsony jegybanki alapkamat (irányadó ráta) egy-egy százalékot „tett” hozzá az elmúlt időszakban a magyar gazdasági növekedéshez. A szakember kiemelte, hogy a jegybank önfinanszírozási programja révén jelentősen csökkent Magyarország külső sérülékenysége, nemzetközi megítélése és hitelképessége, amelyet immár a nemzetközi hitelminősítők is elismernek. A piaci szereplők és befektetők pedig már korábban beárazták ezt. Mint ismert, az önfinanszírozás azt jelenti, hogy az ország egyre inkább belföldi forrásokra támaszkodik, azaz igyekszik függetlenedni a külföldi befektetőktől.
A jegybank hitelprogramjának növekedésösztönző hatása miatt a gazdasági kibocsátás és a foglalkoztatottság emelkedik, ami magasabb adóbevételeket generál, míg az önfinanszírozási program érdemben csökkenti hazánk bruttó külső adósságát és így csökkenti az ország gazdasági sérülékenységét.
