Mérséklődött az ország nettó adóssága

A külső adósság 2009 első negyedévében volt a csúcson, akkor 60 százalék felett állt. A tavalyi negyedik negyedévben számottevően nőttek a gazdaság működőtőke-forrásai, aminek hatását mérsékelte a portfólió részvényvásárlások csökkenése. A negyedik negyedév során közel 1,5 milliárd euróval nőtt a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás.
A tavalyi folyamatokkal kapcsolatban Koroknai Péter megjegyezte: a külső adósságmutatók tranzakciókból eredő csökkenését nemcsak a forint árfolyamának gyengülése fékezte, hanem a hozamok csökkenése is, ami a külföldiek kezében lévő állampapírok értékét is növelte. A hozamok csökkenése ugyanakkor hosszabb távon (a kamatfizetések csökkenésén keresztül) kedvezően hathat a külső finanszírozási képességre, illetve a külső adósság alakulására is. Az ország külső sérülékenységének csökkenését a hátralévő futamidő szerint rövid lejáratú külső adósság zsugorodása is segítette. A rövid lejáratú külső adósság 2014 végére 21 milliárd euró közelébe mérséklődött - emelte ki a jegybank főosztályvezetője.
A jelentés szerint a negyedik negyedévben a külföldiek befektetéseinek növekedése nagyobb részben a jövedelmek újrabefektetéséhez kötődött, azonban mintegy 0,6 milliárd eurót tett ki a külföldiek részvény és egyéb részesedéseinek emelkedése. Emellett ugyanakkor a magyar vállalkozások külföldi tőkebefektetései is bővültek. Az elmúlt év egészét tekintve csökkentek a gazdaság nem adósság jellegű forrásai, ami a működőtőke befektetések bővülése és a portfóliórészvény-befektetések csökkenése mellett alakult ki.
Koroknai Péter elmondta: a bankok bruttó külső adóssága a magán-szektor devizahiteleivel együtt csökkent az elmúlt év során, miközben a lakossági megtakarításokban bekövetkező portfolió-átrendeződés lassult, de az állampapírok vásárlása emelkedett.
Kiemelte: a hazai alacsony infláció visszaszorítja a bankbetét-magtakarításokat és növeli a likvid eszköz keresletet. A régiós országokénál nagyobb a magyar lakosság és vállalatok megtakarítása - tette hozzá.