Meglepetés volt az ipari teljesítmény

Tardos Gergely (Fotó: Varga Imre)

Kedden érkezik az első negyedéves, meglepően visszafogott GDP-adat részletes, második közlése, amelyből megtudhatjuk, hogy pontosan milyen szerkezetben következett be a jelentős lassulás a negyedik negyedévvel összevetve. Az előzetes adat (0,9 százalékos bővülés, azaz a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez mérten 0,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene) közzétételekor a KSH, azaz a Központi Statisztikai Hivatal arról tájékoztatott, hogy az építőipar mellett az ipar is negatívan járult hozzá az éves növekedéshez – utóbbi meglepetésként ért minket – mondta lapunknak Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. Az azóta beérkezett információk alapján vélhetően a járműgyártás teljesített gyengén, kedden kiderül, hogy pontosan mennyire. A piaci szolgáltatások hozzáadott értéke ugyanakkor erős, gyorsuló növekedést mutathatott. Az áprilisi kiskereskedelmi adat és a hitelezési mutatók alapján a második negyedévben folytatódhat a szektor robusztus bővülése, várakozásunkkal összhangban. A részletes első negyedéves GDP-adatok segítenek majd pontosan felmérni, hogy a lendületvesztésből mi következik a 2016-os teljes évre vonatkozó előrejelzésünkre nézve. Jelenleg úgy látjuk, hogy a 2,1 százalékos prognózisunkat nagyon erős lefelé mutató kockázatok övezik.

Szintén kedden jelenik meg az ipari termelés áprilisi alakulásának első becslése. Márciusban az ipari termelés volumene 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a munkanaphatással kiigazított adatok 2,4 százalékos csökkenést mutatnak. Az első negyedévben az ipari termelés 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.


Ugyanezen a napon jelenik meg az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről szóló gyorstájékoztató. Az év első négy hónapjában 144,9 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya az egy évvel korábbi 609,8 milliárddal szemben. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentése kiemelte: az elmúlt másfél évtizedben nem volt ilyen alacsony az első négyhavi hiány.

Szintén kiemelt makrogazdasági eseménynek számít a fogyasztási árindex alakulása, amelyet szerdán közölnek. Szerintünk kissé csökkenhetett májusban az éves bázisú fogyasztói árindex az áprilisi, a várakozásoknál magasabb 0,2 százalékos értéket követően – mondta Tardos. Ugyanakkor nullaszázalékos előrejelzésünk érdemben magasabb, mint amire egy-két hónappal korábban számítottunk. Az előrejelzésünk felfelé változása egyrészt az emelkedő üzemanyagáraknak köszönhető, emellett pedig az iparcikkek és piaci szolgáltatások enyhén gyorsuló inflációjának, amely áprilisban hosszú idő után első ízben látszódott egyértelműen. A mostani adatközlés fő kérdése, hogy az említett trendinflá­ciós tételekben tetten érhető árnyomás tovább erősödik-e esetleg. Az mindenesetre már kijelenthető, hogy az idei év egészére vonatkozó 0,6 százalékos előrejelzésünket felfelé mutató kockázat övezi.

Az MNB június 21-én teszi közzé frissített inflációs prognózisát, mely az olajárak az elmúlt hónapokban látott emelkedése miatt egészen biztosan felfelé változik majd. (A jegybank márciusban a májusi inflációra –0,3 százalékot 2016. egészére 0,3 százalékos értéket jelzett előre.) Ugyanakkor az idei éves átlagos CPI a kockázatokkal együtt is egy százalék alatt maradhat. A 2017-es inflációs előrejelzés változásának iránya bizonytalan, az idei üzemanyagár-emelkedés lefelé, a kissé élénkülő trendinfláció inkább felfelé húzhatja a jövő évi prognózist. Összességében nem számolunk azzal, hogy az infláció 2018 előtt eléri a jegybank három százalékos célját, így az inflációs kép változásának várhatóan nem lesz hatása a monetáris politikára.

Külföldről ezúttal „eget rengető” adatok nem jönnek, nincs nagy hatással a világgazdaságra a michigani egyetem fogyasztói bizalmi indexe, illetve a német külkereskedelmi forgalom és az ipari termelés alakulása.