Ősztől megkezdődik a közfoglalkoztatottak leépítése, ami a bürokrácia csökkentését szolgálja. A cél azonban az, hogy akik elesnek az állami szférában szerzett munkájuktól, minél hamarabb megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.
A jelenlegi politikai ciklus legfontosabb feladata a bürokrácia leépítése, s ennek érdekében több állami háttérintézmény a minisztériumokba olvad be vagy szűnik meg – közölte tegnap Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Kifejtette, a folyamat az ősztől folytatódhat, amikor az „állami cégek újragondolása” következtében csökken a közfoglalkoztatottak száma. „A legfontosabb azonban az, hogy akik az állami szférából kikerülnek, megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon, nem helyes ugyanis az az elképzelés, hogy míg az egyik oldalon ezeknek az embereknek megszűnik a munkahelyük, a másik oldalon felbukkannak a szociális ellátórendszerben” – tette hozzá.
Az államtitkár elmondta, ma a 4,7 millió munkavállaló közül 1,1 millió közfoglalkoztatott, s ha ebből levonják a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatási szférában dolgozók számát, akkor is több
százezres szám marad. Úgy vélekedett, „Magyarország ma inkább számít sereghajtónak, és inkább lehet éllovas, ha a bürokrácia csökkentését konzekvensen végigvisszük”. Meghatározza egy ország versenyképességét, hogy a vállalkozásoknak milyen bürokráciával kell szembenézniük, és az is, amikor egy külföldi vállalkozás szeretne letelepedni Magyarországon – fogalmazott az államtitkár.
Beszélt arról is, hogy a szabályozási környezetet is tekintve ma Magyarországon a legrosszabb a helyzet a régióban. Elmondta, tavaly 108 olyan törvénymódosítást fogadott el a parlament, amely a vállalkozók működésének könnyítését szolgálja. Hozzátette: ezt a folyamatot támogatja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azon javaslata is, hogy ha valamelyik minisztérium jogszabályt hoz, akkor legalább két, a területet érintő jogszabályt ki kell vezetnie azért, hogy jelentősen csökkenjenek az ágazatra vonatkozó jogszabályok.
A tavasszal további nyolcvan jogszabály módosítását tervezik – fűzte hozzá.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az általuk készített reprezentatív felmérés szerint ma a kis- és közepes vállalkozások negyvennégy százaléka értékeli stabilnak a működését, 22 százalékuk kisebb fejlődésre számít, 24 százalékuk pedig a túlélésért küzd.
