Matolcsy: A pénzügyi stabilitás a gazdasági növekedés alapja

Idén a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja - Bank for International Settlements (BIS) kapta az MNB által alapított Lámfalussy-díjat; a jegybank első elnökéről elnevezett Popovics-díjat pedig Balog Ádámnak, az MKB Bank elnök-vezérigazgatójának, a központi bank korábbi alelnökének ítélték oda.  

Matolcsy György felidézte, hogy két héttel ezelőtt részt vett az ázsiai befektetési fórumon, ahol meglehetősen pesszimista képet vázoltak fel a részt vevő szakemberek, gazdasági vezetők a világgazdaságról. A felszólalók szerint romlottak a globális pénzügyi közösség kilátásai, hiszen a globális gazdaság minden alappillére - az Egyesült Államok, az EU, Kína és Japán - gyengélkedik, így nincsenek motorok, amelyek hajtani tudnák a világ gazdaságát - mondta Matolcsy György.
"Eljött az idő, hogy megvitassuk Lámfalussy Sándor örökségét. A pénzügyi stabilitás minden siker, minden jól működő gazdaság mögött ott van, ez a ő fő öröksége" - mutatott rá Matolcsy György.
Szavai szerint először meg kell teremteni a gazdasági-pénzügyi stabilitást, amelynek támogatásával elindulhatnak a strukturális reformok. Ennek a kettőnek megléte alapozhatja meg a fenntartható gazdasági növekedést, amelynek egyik fő értékmérője az új munkahelyek teremtése - mutatott rá a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Politikai stratégia kell az integráció elmélyítésére
A Lámfalussy-konferencián felszólaló európai banki vezetők szerint tovább kell vinni az európai integrációt, politikai stratégia kell az integráció elmélyítésére.
Benoit Coeuré, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja kiemelte: tovább kell vinni az európai integrációt, politikai stratégia kell az integráció elmélyítésére, hogy fenntartható legyen az Európai Monetáris és Gazdasági Unió (angol rödítéssel EMU). A gazdasági konvergencia mellé új politikai konvergencia kell - tette hozzá.
Kitért arra, hogy globális kihívások, mint a migráció, a terrorizmus, és a klímaváltozás szorosabb együttműködésre kell, hogy késztessék az uniós országokat. Az EKB igazgatóságának tagja szerint megijeszti a közvéleményt és a piacokat az, hogy Európa gyakran nem tud egységesen fellépni bizonyos kérdésekben. Ha sikerül együtt fellépni egy ügyben, akkor ez más esetekben is segítheti a kooperációt - mondta. Úgy vélte, az EMU további erősítése alapvető fontosságú egy sikeres Európai Unióhoz.
Hangsúlyozta: a fenntartható gazdasági konvergencia csak politikai konvergenciával együtt lehetséges, jelenleg azonban nincs megfelelő konszenzus a tagállamok között a monetáris politika céljáról, így a közös szabályokat nem tartják kellőképpen tiszteletben. Az integráció nem folytatódhat technokrata, szakmai kérdésként, a politikai vezetésnek kell átvennie a stafétabotot - mondta
Benoit Coeuré rámutatott: az EKB kiveszi részét az európai gazdaság magára találásából, árstabilitást biztosít, és eszközvásárlási programot is hirdetett. Hozzátette, hogy e monetáris politikának megvan a kívánt hatása, csökkentek a hitelköltségek, nőttek a hitelkihelyezések, különösen a hosszabb futamidejűeké.
Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke Lámfalussy Sándort idézve hangsúlyozta: a válságok rámutatnak a bátor reformok szükségességére. Hozzátette: Lámfalussy professzor a makroprudenciális felügyelet koncepciójának feltalálójaként rámutatott, hogy az integrált pénzügyi piacokat csak integrált felügyeleti rendszerek mellett lehet megfelelően kezelni.
Az osztrák jegybank elnöke a legnagyobb gazdasági kihívásnak a pénzügyi volatilitást és a gyenge gazdasági növekedést nevezte. A kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország viszonylag jól átvészelte a pénzügyi válságot, az EKB mennyiségi enyhítése pedig nagy hatással volt a gazdasági növekedésre, hatékonyabb lehetett volna azonban, ha a fiskális politika is ebbe az irányba haladt volna.
Hangsúlyozta: meg kell győzni az euróövezeten kívüli államokat a bankunió előnyeiről. A bankunió pozitívumai között említette a hozzáférést a jövőben kialakuló fiskális támogató mechanizmusokhoz, azt, hogy több és jobb információt lehet kapni a bankokról, a magasabb szintű felügyelet megvalósítását, és hogy emelkedik a nemzetközi és nemzeti bankrendszerekbe vetett bizalom.
Felhívta a figyelmet: Európa túlságosan nagy mértékben függ a bankhitelektől, a részvény- és tőkefinanszírozással szemben. Ennek eredménye a nagyobb rendszerszintű kockázat és az alacsonyabb gazdasági növekedés. Európában 25 százalék a részvény és tőkepiaci típusú kaptializáció aránya, míg az Egyesült Államokban 37 százalék, a kockázatmegosztási mechanizmus is emiatt sokkal kevésbé fejlett Európában - tette hozzá.
Elmondta: a tőkepiaci unióval ki szeretnék szélesíteni a finanszírozási forrásokat, így nem kellene szinte kizárólag a bankok forrásaira hagyatkozni, egyúttal elmélyítenék a pénzügyi szolgáltatások egységes piacát.
Luiz Awazu Pereira da Silva, a Bank of International Settlements (BIS) vezérigazgató-helyettese szerint a jelenlegi volatilis gazdasági környezet és az alacsony növekedés oka a bizalom hiánya. A piacok bizonytalanok abban, mi a fenntartható növekedés, mi a megfelelő kockázatvállalási szint. A piac "lehorgonyzott", a legkisebb hírverés is azonnal bénító hatású - mondta.
A hitelezés megfelelő szintjéről szólva elmondta: Lámfalussy Sándornak is egyik legnagyobb aggodalma az volt, hogyan lehet kontrollálni a nagy fellendüléseket, a hitel-boomokat. A tőkekövetelmények, a prudenciális szabályok feltétlenül szükségesek, és alkalmasak arra, hogy kontroll alatt tartsák a gazdaság működését - mondta a BIS vezérigazgató-helyettese.
Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ügyvezető igazgatója szerint a válság számos tanulsággal járt, a válság után a monetáris unió erősebb lett, ahogyan az európai bankrendszer és a fiskális szolidaritás is az Európai Monetáris és Gazdasági Unió (EMU) országai között.
Kiemelte: az euróövezet államainak el kell kerülniük a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságot, ezzel együtt folyamatosan menedzselniük kell az államadósságukat. Az országoknak egyértelműen 3 százalék alá kell csökkenteniük az államháztartási deficitet - mondta.
Úgy vélte, szükség van az aktív monetáris politika folytatására, erre jó példa az EKB tevékenysége. Rámutatott, hogy a 2008-as válság óta  az európai bankok 600 milliárd euróval erősítették meg tőkehelyzetüket. Tanulságként említette az ESM és az EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) létrehozását, a két intézmény 700 milliárd euró pénzügyi eszközzel rendelkezik. Az elmúlt években 254 milliárd euróval támogatta Írország, Portugália, Spanyolország, Ciprus és Görögország gazdasági talpra állítását, ebből 3 ország - Írország, Portugália és Spanyolország - már kikerült a programból, Ciprus a következő időszakban kerül ki belőle.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója elmondta: a 2008-as pénzügyi válság abban különbözött a korábbi válságoktól, hogy a kicsi, nyitott gazdaságok nem „exportálhatták ki” magukat a válságból, mivel minden ország hasonló kihívással szembesült. Rámutatott: a magyar kormány felismerte, hogy növekedés nélkül nem lehet kilábalni a válságból, így gazdasági növekedést kellett elérni.

Magyarország korábban magas, a bruttó hazai termék (GDP) nyolcvan százalékát kitevő államadósságot halmozott fel, aminek csökkentésére innovatív, nem konvencionális megközelítéseket kellett alkalmazni - mondta. Emellett a magas adókulcs és alacsony foglalkoztatottság miatt adócsökkentésre is szükség volt, és Magyarország elsősorban a munkát terhelő adókat csökkentette a foglalkoztatás fellendítésére.

Felidézte, hogy a költségvetés először 2011-ben mutatott többletet, köszönhetően a nyugdíjreformnak. Magyarországnak 2013-ban sikerült kikerülnie az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól a gazdasági növekedés és a makrogazdasági egyensúly együttes megteremtésével - tette hozzá. Az államadósság 2015. végén hetvenhat százalékon állt, ez mostantól lényegesebben kell, hogy csökkenjen - mondta. A devizaadósság aránya a korábbi ötven százalékról harminc százalék közelébe esett vissza, amit az MNB önfinanszírozási programja nagy mértékben segített.

Az MNB-nek jelenleg olyan az alapkamata, amit néhány éve senki sem tudott volna elképzelni; a monetáris tanács úgy gondolja, ezt a szintet legalább 2017 végéig fenn kell tartani - jelentette ki.

Palotai Dániel beszámolt arról, hogy az MNB-nek sikerült nyereségesen működnie anélkül, hogy veszélybe került volna az inflációs cél, és sikerült elkerülnie, hogy a központi költségvetés segítségére szoruljon.

A piac elismeri a magyar gazdaság teljesítményét, azonban a nemzetközi hitelminősítők még nem - mondta. Az elmúlt években fordulat következett be, a magyar gazdasági növekedés végig túlszárnyalta az Európai Unió átlagát, amit a jegybank ügyvezetője reményei szerint továbbra is fenn tudnak tartani. A minősítőknek is figyelembe kellene venni a realitásokat - szögezte le.

Niels Thygesen, a Koppenhágai Egyetem professzora szerint a 90-es évek elején a politikai döntéshozók a leginkább megfelelő időben határoztak arról, hogy létre kell hozni a monetáris uniót. Rámutatott: ugyan nagy volt a bizonytalanság, főleg politikai okok miatt, ám a legvégső érv az volt, hogy végre létre kell hozni egy egységes piacot Európában. Megjegyezte: akkoriban nemcsak az üzleti világ szereplői, hanem a szakszervezetek is amellett érveltek, hogy egy egységes piac, egy közös európai valuta mellett lehet megőrizni Európában a magasabb béreket.

Daniel Gros, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának vezetője elmondta: az európai pénzügyi rendszernek a bankok jelentik az alapját, az a fontos a gazdaság fellendítése szempontjából, hogy alacsonyak legyenek a kamatok. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a piaci finanszírozás az elsődleges.

A szakértő szerint Európában a nemzetállamok érdekei különböznek az Európai Központi Bank (EKB) által bevezetett mennyiségi enyhítés során, úgy vélte, a hitelező országok veszítenek, az adósok nyernek vele.

Daniel Gros elmondta: amikor a központi bankok megvásárolják a saját államuk kötvényeit, akkor az összeg mellett a futamidő is számít, az EKB-nak arra is figyelnie kell, mit vásárolnak a nemzeti bankok. A Bundesbank például a lehető legrövidebb lejáratú állampapírokat vásárolja, míg az olasz nemzeti bank sokkal hosszabb lejáratúakat. Fontos arra is gondolni, hogy mikor szállnak ki az államkötvényekből az egyes nemzeti bankok, mert előfordulhat, hogy egyszerre hirtelen nagyösszegű állampapír kerül a piacra - hívta fel a figyelmet.

Matolcsy György a konferencián elmondott zárszavában kiemelte: a konferencia előadói között konszenzus alakult ki abban, hogy az eurózónában égetően szükség van a politikai stabilitásra, a strukturális reformokra a monetáris unió további fejlődése érdekében. Számos uniós államban fenntarthatatlan az adórendszer, kétszámjegyű a munkanélküliség, és hiányzik a bizalom - mondta.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az EU országainak új kereteket kell kialakítaniuk, vissza kell nyerni a bizalmat, és bátor strukturális reformokat kell végrehajtani.