Március 8-tól lehet benyújtani a kis- és közepes vállalkozások digitalizációját segítő, összesen 54 milliárd forintos keret pályázatait - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára pénteken Zalaegerszegen.
Kara Ákos kifejtette: a kormány az 54 milliárd forintos keretet három pályázati kategóriában hirdeti meg, és szinte bármilyen gazdasági ágban működő vállalkozás részt vehet a pályázatával. Az elnyerhető összegek 35-40 százalékban vissza nem térítendő források, 40-55 százalékban pedig kedvezményes kölcsönként nyerhetik el az indulók.
Az államtitkár hozzátette: az eredetileg tervezett időpontot azért módosították március 8-ra, hogy mindenkinek legyen ideje a felkészülésre, illetve hogy minél nagyobb számban tudjanak részt venni a kkv-k közül.
A három pályázati kategória közül a legnagyobb, mintegy 40 milliárd forintos keret a bármilyen területen működő cégek vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztéseire, valamint a felhőalapú online üzleti szolgáltatásaik terjesztésére szolgál. Ebből a keretből mintegy négyezer vállalkozás nyerhet majd 40 százalékban vissza nem térítendő forrást - egy és 24 millió forint közötti összeget - és 55 százaléknyi kedvezményes, egy százalékos kamatozású kölcsönt.
Kifejezetten infokommunikációs cégeknek írták ki a mintegy 10 milliárd forintos keretösszegű pályázatot, amelyen nagyjából 200 vállalkozás nyerhet. Olyan cégek jelentkezését várják, amelyek a meglévő digitális alkalmazásaikat külpiacokon is terjeszteni kívánják, s ehhez 40 százalékos vissza nem térítendő forrást, valamint 50 százaléknyi kedvezményes kölcsönt szerezhetnek.
A harmadik pályázat révén, közel ötmilliárd forintos keretösszegből várhatóan 20 kkv nyerhet támogatást és kölcsönt üzleti felhőszolgáltató központok létrehozására és bővítésére - ismertette Kara Ákos.
Az államtitkár mindehhez hozzátette: a pályázatok beadásának kezdete és a források megnyitása egy napon történik. Miután automatikus elbírálás zajlik, a beadások sorrendjében, a források kimerüléséig lesz lehetősége a pályázóknak, amelyek a közép-magyarországi régiót leszámítva bárhonnan jelentkezhetnek a fejlesztési keretre.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy a zalai megyeszékhelyen az informatikai cégek bővülése volt jellemző az elmúlt évtizedekben, említve mások mellett a Zalaszám Informatika Kft.-t, amely a Nemzeti Választási Irodának és az országgyűlési választásoknak is informatikai hátteret biztosít. Kitért ugyanakkor arra is, hogy a mintegy 40 milliárd forintos beruházással Zalaegerszegen megvalósuló, önvezető járműveknek is szánt járműipari tesztpálya jelentős infokommunikációs fejlesztéseket igényel majd.
Az IPOSZ intézkedéseket szorgalmaz a kkv-k segítésére
Újabb intézkedéseket, egyebek mellett az adminisztrációs és adóterhek további csökkentését szorgalmazza az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöksége a kkv-k gazdasági helyzetének javítására, javaslataikat jövő héten juttatják el a kormányhoz - közölte a szövetség pénteken.
Az adminisztrációs terhek további csökkentése érdekében javasolják, hogy kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) áfa-mentességét terjesszék ki az adónem értékhatáráig, 12 millió forintig.
Szorgalmazzák, hogy a kisvállalkozásoknál a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót felezzék meg, azzal, hogy a felszabaduló összeget a munkáltatók kötelezően fordítsák béremelésre.
A hatékonyságnövelés érdekében pedig támogatnák a kkv-knál a digitális eszközök elterjedésének növelését.
Az IPOSZ szerint a társadalmi párbeszéd javításával növelhető a versenyképesség, ezért a szövetségnek, mint a kisvállalkozók legnagyobb érdekvédelmi szervezetének helyet kell kapnia nemcsak a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, de a konkrét kérdéseket tárgyaló Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában (VKF) is.
Úgy vélték, az elmúlt években a mikro-, kis- és középvállalkozások életét a gazdasági szabályzók és a vállalkozási környezet több pozitív változása is könnyítette, azonban a kkv-k megítélése változatlanul kettős. Sem a kormányzat, sem a társadalom nem kezeli nemzetgazdasági szerepüknek megfelelően, pedig azok állítják elő a bruttó hazai termék (GDP) felét, a foglalkoztatottságban 70 százalék feletti részesedésük van.
Utaltak arra, hogy a társasági adó idei csökkentése elsősorban a nagyvállalkozásoknak kedvez, a kisebb vállalatok, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, nem érzékelik az 1 százalékpontos tehermérséklést. A kis- és közepes vállalkozásoknál a társasági adó 1 százalékpontos, illetve a munkaadói járulékok 5, illetve 2 százalékpontos csökkentése nem kompenzálja a minimálbér-emeléssel járó személyi jellegű ráfordításokat. A kkv-k versenyhátrányba kerülnek, illetve áremelésre kényszerülnek, amelyek egyes ágazatokban, például az építőiparban jelentős problémákat okozhatnak - írták.
Az IPOSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy a közép-európai adóversenyben még a hosszú távú adócsökkentési terv megvalósulásával is kétséges a hátrány ledolgozása. A most regionálisan kiemelkedően magas 48,25 százalékos adóék 2022-re 41,4 százalékra csökken, de a környező országokhoz képest még mindig magas lesz, azaz a cseh, lengyel és szlovák vállalkozások továbbra is versenyképesebbek lesznek.
Ugyanakkor a szövetség örömmel fogadta a kormányzat kijelentését, hogy kiemelten fontosnak tartja a kis- és középvállalati szektorral való együttműködést, a kkv-k versenyképességének javulását. Elismeréssel nyugtázták a közlemény szerint, hogy január 27-től nyolc újabb program indul a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül, összességében 416 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és további több mint 200 milliárd forint egyéb pénzügyi eszköz áll majd rendelkezésre, és hamarosan elindul a tőkeprogram is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint e források alapvető célja, hogy a kkv-k hatékonyságát, termelékenységét, verseny- és exportképességét növeljék. Az új GINOP-pályázatoknál egyszerűsítették a pályázati kiírásokat, könnyítették a pályázatokon való részvételt. A kkv-törvény 2017-től hatályos módosításával a kormányzati feladatok kibővültek a kkv-k hatékonyságának javítására irányuló intézkedésekkel.
"Az IPOSZ Országos Elnökségének meggyőződése, hogy amennyiben ezeket a célkitűzéseket a gyakorlati megvalósítás ténylegesen követi, akkor a kis- és középvállalkozások óriásit lépnek előre a magyar termékek versenyképességének növelése terén" - áll a közleményben.
