Gazdaság
Már több mint két éve bővül az ipar
Az Európai Unió termelésének átlagát jelentősen meghaladta a magyar ágazat tavalyi teljesítménye – ismertette Varga Mihály
Nem csak az autóiparnak és a hozzá tartozó beszállítóknak kell húzóágazatnak lenniük, sok lehetőség és fantázia van az egészségiparban, a speciális gépgyártásban és a zöldiparban is - mondta lapunknak Lepsényi István. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára arra a kérdésre válaszolt, hogy mely iparágak csatlakozhatnak az autóipar mellé gazdaságerősítőként. Szerinte a kis- és közepes vállalkozásoknak nagyobb kiugrási lehetőséget kínál a kormány, ám a zöldipar felfutására időt kell hagyni. Lapunk azt is tudakolta, hogyan hat az építőiparra a 10+10 milliós otthonteremtési támogatás. Az államtitkár azt monda: az építőipari cégeknek még jobban szakosodniuk kell, és tovább kell fejleszteniük az épületek energiahatékonyságát. Ha mindez megtörténik, ez a szegmens akár már az idén ugrásszerű fejlődésnek indulhat. Lepsényi László mindezt azzal kapcsolatban közölte a Magyar Hírlappal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az ipari termelési adatokat. A politikus hangsúlyozta, erőteljesen, már huszonhét hónapja stabilan fejlődik a magyar ipar, a termelés 9,5 százalékkal, munkanaphatástól megtisztított adat szerint hétszázalékos volt a növekedés novemberben.
A kormány stratégiai célja, hogy a jelenlegi huszonhárom százalékról 2020-ra harmincra emelkedjen az ipari termelés részaránya a magyar GDP-ben. Az autógyártáson kívül a többi alágazat is nő. Fontosnak nevezte, hogy a feldolgozóipari termelés tizenkét százalékát adó számítógép-, elektronikai, optikai termékgyártás 8,5 százalékkal nőtt. A járműgyártás kivitele 14,1 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, az ipari export pedig több mint tíz százalékkal. Lepsényi a további fejlődés érdekében legfontosabb teendőnek a rendelkezésre álló beruházási források minél hatékonyabb és gyorsabb igénybevételét nevezte. Az ipar további növekedése szempontjából kiemelte a hitelezés erősítését, a rugalmas munkaerőpiac kialakítását, a bürokrácia további csökkentését és a külföldi beruházások ösztönzését. Elsődleges feladatnak nevezte a kis- és közepes vállalatok beszállítóvá válásának és külpiacra jutásának elősegítését.
