Már Kárpátalján is pusztít a sertéspestis

A minap az ukrajnai Nagyszőlős területén mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát. Ez az első eset, hogy Kárpátalján megjelent a kór. A hatóságok a fertőzött nagyszőlősi gazdaságot negyven napra állategészségügyi zárlat alá helyezték, az állományt felszámolták, és az elhullott állatok tetemeivel együtt elégették. A hatóságok szerint a fertőzési gócot lokalizálták, így az már nem jelent veszélyt. Egyúttal húsz kilométeres körzetben elrendelték az összes házi sertés vizsgálatát. A megfigyelési körzet Magyarország és Románia területére is átnyúlik.

Hazánkban eddig még sohasem jelent meg az afrikai sertéspestis vírusa – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság felhívja az állattartók, a vadászok és a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára. A betegség az emberre nem veszélyes, ám a sertések, vaddisznók nem gyógyíthatóak meg, a fertőzött állományokat fel kell számolni.

Az ASP óriási gazdasági kárt okoz, mert a betegségtől addig mentes országokba, régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási, rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. A fertőzött állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtleníteni kell, a sertésforgalmazást és felvásárlást regionális vagy országos szinten korlátozzák, az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja nem engedélyezett.
Egyébként hazánk keleti határátkelőin már korábban elrendeltek óvintézkedéseket: az utasforgalomban a poggyászok szigorított ellenőrzését, a sertéshúsból készült, nem hőkezelt élelmiszerek elkobzását, az országba belépő teher- és személygépjárművek fertőtlenítését.

A Nébih hangsúlyozta: a határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos behozni! A hatóság mindent megtesz ennek megakadályozásáért, de fontos az állattartók, a vadászok és a lakosság közreműködése is. Ha valaki elhullott vaddisznó tetemet lát, értesítse a Nébihet.

Az ASP vírusa 2007 elején Grúziában jelent meg, majd felbukkant Oroszországban és Ukrajnában is. Az elmúlt években már Litvániában és Lengyelországban is azonosították a kórt elhullott vaddisznókban. Az ASP kórokozója az Asfarviridae család, Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS vírus, amely a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló.

A fertőzött istállók, ólak és karámok padozatán, az alomszalmán, napfénytől védett helyen, heteken át fennmarad. Csak erős fertőtlenítőszerekkel pusztítható el.

A beteg sertések valamennyi váladékukkal ürítik a vírust, és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elterjeszthetik a betegség kórokozóját.