Magyarország, Szerbia és Kína együttműködésével a közép-európai térség egyik legnagyobb infrastrukturális projektje valósul meg a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításával és kétvágányosításával, amelynek köszönhetően Magyarország stratégiai szerepe ebben a térségben tovább erősödik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló kínai-szerb-magyar háromoldalú megbeszélésen pénteken Belgrádban ismertette, hogy a MÁV és a kivitelezést bonyolító projektvállalat közötti szerződés november elsejéig létrejön, a beruházást lebonyolító magyar-kínai közös vállalatot pedig szeptember végéig hozzák létre.
A felújított vasútvonalnak köszönhetően Magyarország válik a térség legfontosabb közlekedési tranzitországává - tette hozzá.
Megjegyezte: "a beruházással Magyarországon keresztül vezet majd a leggyorsabb útvonal Nyugat-Európába azon görögországi kikötők felől, ahova a Közel-Keletről és Kínából nagy mennyiségű árut szállítanak".
Kína stratégiájának értelmében az ország keleti részéből érkező árukat alapvetően a görög kikötőkbe hajózzák be, onnan pedig vasúton szállítják Nyugat-Európába - idézte fel.
Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonalon a vonatok óránként százhatvan kilométeres sebességgel haladhatnak majd. Összesen 350 kilométernyi, magyar oldalon pedig 166 kilométernyi vasúti szakaszt újítanak fel. A költségek az előzetesen számoltnál magasabbak lesznek - közölte a tárcavezető -, "tekintettel arra, hogy a budapesti olimpiai pályázat miatt a budapesti szakaszt át kell terveznünk". Így körülbelül 550 milliárd forintos költségvetéssel számolnak a magyar oldalon.
A kínai fél október 31-ig fogalmazza meg a finanszírozási ajánlatot. A beruházás 85 százalékát kedvezményes kamatozású hitelből finanszírozzák.
A hitelfelvétel feltétele, hogy "a kínai kormány, illetve a kínai Eximbank által folyósított hitel kedvezőbb lehetőségeket kínál majd, mint bármely Európában elérhető, fejlesztési banki típusú hitel" - magyarázta.
A miniszter elmondta: tizenhat közép- és kelet-európai ország, valamint Kínai állam és kormányfői november elején Rigában találkoznak, ahol a finanszírozási megállapodási részletek tisztázásáról lesz szó.
A háromoldalú találkozón Szerbiát Zorana Mihajlovic szerb közlekedésügyi miniszter, Kínát pedig Vang Hsziao-taó, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NDRC) elnökhelyettese képviselte.
Magyarország és Szerbia szoros, stratégiai szövetségesei egymásnak, és ez néhány éve még teljes mértékben elképzelhetetlen volt - hangsúlyozta Szijjártó Péter
A tárcavezető hozzátette: Magyarországnak nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke is a szerbek európai uniós integrációja, ezért Budapest azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió 2020-ig zárja le az EU-csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával.
A két fél megállapodott abban, hogy a szerb külügyminiszter kormányának augusztusi hivatalba lépése óta első, kétoldalú hivatalos uniós látogatása Budapesten lesz október 2-3-án, valamint október 15-ig megtartják a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság soron következő ülését, és még az ősszel újabb közös kormányülést tart a két kormány Dél-Szerbiában.
Emellett állandó kormányközi bizottság jön létre annak érdekében, hogy a gazdasági és társadalompolitikai döntésekről szóló konzultációt folyamatossá tegyék - magyarázta a tárcavezető.
Egyetértettek abban is, hogy a bevándorlási válságra európai választ kell adni, és "képesnek kell lenni arra, hogy megvédjük magunkat, ezért Magyarország újabb rendőröket küld Szerbia déli határára, hogy segítsék a határ védelmét".
A nyugat-balkáni térségben az utóbbi időben nagyon sok feszültség alakult ki, ez azért is veszélyes, mert ha megindul egy újabb bevándorlási hullám, akkor az pillanatokon belül végig tud söpörni a térségen.
"A szerbek teljes mértékben értik, hogy a kerítés nem ellenük irányul, mert nem ők jöttek át tízezrével megsértve a határunkat. Pontosan azért segítünk a szerbeknek a déli határ védelmében, hogy ők se kerüljenek nehéz helyzetbe, ha adott esetben újabb bevándorlási hullám indul meg. Nekünk az a jó, ha minél délebbre van a védővonal" - szögezte le.
A két ország kereskedelmi kapcsolatai is egyre jobban alakulnak - fogalmazott Szijjártó Péter. Az első félévben 5,3 millió euróval nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, és meghaladta a kilencszázmillió eurót, ezzel Szerbia bekerült Magyarország húsz legfontosabb kereskedelmi partnere közé, Magyarország pedig Szerbia negyedik legfontosabb uniós kereskedelmi partnere.
Abban állapodtak meg, hogy a vállalatokat még inkább az együttműködésre ösztönzik, és ebben segítséget nyújt az, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház és az Eximbank is nyitott képviseletet Belgrádban.
Folytatódik a munkálat a két új magyar-szerb határátkelőhely megnyitása ügyében - részletezte a pénteken elhangzottakat a tárcavezető, majd úgy folytatta: közös pályázatot nyújtanak be az Európai Unióhoz a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal felújítására, ami a határ mentén élő magyarok és szerbek számára is komoly előrelépést jelent, megkönnyíti az életüket.
