Magyarországnak a régió logisztikai szolgáltató központjává kell válnia, ezért a kormány javítani kívánja a fuvarozók versenyképességét, emellett az adminisztrációs terhek enyhítésével és az infrastruktúra további fejlesztésével is segíteni kívánja az ágazatot - mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, egy konferencián.
Lepsényi István közölte, hogy a kormány - a szakmai szervezetekkel közösen - dolgozik a logisztikai stratégia átalakításán, emellett beszállítófejlesztési programot és a logisztikai központok fejlesztését támogató pályázatot indított.
Az államtitkár szerint Magyarország felkészült a technológiai korszakváltásra, a kormány - az új technológiák elősegítésén túl - többek között a kedvező üzleti környezetet, valamint a felsőoktatás és a vállalkozások közti kapcsolatokat is erősíteni kívánja.
A konferencián Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke (KDNP) kiemelte, hogy a digitalizációnak köszönhetően átalakult a termelésben az idő, a tér és a költség fogalma, a termelési láncok lerövidültek, ezen belül a gyártás aránya egyre csekélyebb. Előtérbe került a digitális adatok tárolása, a kis mennyiségű megrendelések teljesítése, a termelési lánc elemei közti anyag- és információmegosztás - tette hozzá.
Latorcai János kijelentette: a logisztikai folyamatok jelentős változás előtt állnak, amelynek ma még nem lehet minden részletét előre látni, de a magyar vállalkozásoknak Németország és a keleti piacok ellátásában minél nagyobb szerepet kell vállalniuk.
Magyarországon 51 hónapja növekszik a reálbér
Magyarországon 51 hónapja növekszik a reálbér, és ez a folyamat folytatódik - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.
Az NGM jelentette részletes adatait az államháztartásról is, központi alrendszere 76,6 milliárd forintos többlettel zárt áprilisban, így az év első négy hónapjában a halmozott hiány 121,5 milliárd forintot tett ki, míg 2016 azonos időszakában 144,9 milliárd forint volt a hiány.
Az államtitkár szerinte ahhoz, hogy a munkaadók meg tudják tartani a jól képzett szakembereket, emelni kell a béreket. Hangsúlyozta, hogy a kormány több intézkedése is kedvezően hatott a béremelkedésre, közülük kiemelte a 2013-ban indult munkahelyvédelmi akciót, amelynek révén évente 130-140 milliárd forint marad a munkaadóknál.Megjegyezte: a munkaadóknál maradt 500 milliárd forintot a cégek fejlesztésre, újabb munkavállalók foglalkoztatására, fizetésemelésre tudták fordítani.
