Csaknem négyszázötven működő bányavállalkozás található ma hazánkban, a homok-, kavics- és agyagbányászatban mintegy háromszázötven cég tevékenykedik – mondta lapunknak Zoltay Ákos. A Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára úgy látja, a gazdasági világválság drasztikus hatásai mára jelentősen mérséklődtek.
A bányavállalkozások gazdálkodása mindig az adott időszak piaci viszonyaitól függ – mondta lapunknak Zoltay Ákos. A Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára kifejtette, idetartoznak az EU-, illetve hazai állami forrásokból finanszírozott beruházások és az alapanyag-ellátásban a részvétel lehetőségei. A szegmensben érdekelt vállalkozások száma az elmúlt években érdemben nem változott. Hazánkban ma hét szén-, egy érc, négyszázhuszonhét ásvány-, tizenegy szénhidrogén- és két szén-dioxid-bányavállalat működik, míg az összes bányatelkek száma nyolszáztizennyolc. Az ügyvezető főtitkár elmondta, a homok-, kavics- és agyagbányászatban mintegy háromszázötven üzem érdekelt.
A gazdasági világválság kedvezőtlen hatásai mára jelentősen mérséklődtek – mondta Zoltay Ákos. Beszélt arról is, hogy az ágazat termékei rendkívül szállításiköltség-érzékenyek. Utalt rá, a bányavállalkozások gazdálkodási eredményességét nemcsak a nagy beruházásokban való részvétel lehetősége befolyásolja, hanem figyelniük kell saját ellátási térségük piaci igényeire is. Ez főleg azoknál a kisebb cégeknél számít, amelyek méretük, kapacitásuk miatt az állami megrendelésekből rendre kimaradnak.
Az utóbbi időben az infrastrukturális fejlesztések az autópályaépítési programokról áttevődtek az alárendeltebb autóút- és a vasútipálya-korszerűsítésekre – mutatott rá a szakember. Ez a tendencia a nyersanyagok fajtáiban és a minőségi követelményeiben is változást jelent. Ha csupán az elmúlt évek termelési sorát, annak változását tekintjük, akkor első látásra úgy tűnik, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok semmilyen pozitív hatást nem eredményez, hiszen a mutatók apadást jeleznek – magyarázta Zoltay Ákos. A komplex elemzés – amely az infrastrukturális fejlesztések mérséklődésével a piaci igények ez irányú jelentős csökkenését is figyelembe veszi – viszont rávilágít arra, hogy a csok nélkül a helyzet jóval kedvezőtlenebbül alakulna, ezért a kedvezmény jelentősége nem megkérdőjelezhető, sőt, regionálisan számottevő fejlődést eredményez.
A munkaerőhiány a nemzetgazdaság egészében érzékelhető, hatása a bányászati ágazatra is értelemszerűen kiterjed – mondta a szakember. Kiderült, főleg a képzett munkaerőt keresik a vezetők. Sovány vigasz, hogy a hiányban a demográfiai hatások is érvényesülnek. A külfejtéses szakmunkás-utánpótlás elősegítésére a szövetség olyan képzést szorgalmaz, amely felkészíti a jövő szakembereit az iparban használt nagy értékű gépek és berendezések szakszerű használatára. Az ügyvezető főtitkár aláhúzta, továbbra is fontos feladatnak tartják a középszintű vezetőképzést, amely a közvetlen termelésirányítás szakmai megalapozásához szükséges. Utalt rá, a viszonylag alacsony felkészültséget igénylő segédmunkási munkakörökben jelentős előrelépést hozhatna a közmunkások „visszavezetése” a biztonság okán egyébként szigorúbb munkafegyelmet megkövetelő bányászat világába.
A fejlesztésekről Zoltay Ákos úgy vélekedett, a bányavállalkozásoknak alapvető érdekük – helyesebben érdekük lenne – a korszerű, jobb hatásfokú gépek és berendezések használata, azonban ez komoly beruházási költségekkel jár. A szakember szerint káros és rendkívül hátrányos az a megkülönböztetés, amely a szegmens szereplőit kizárja az európai uniós pályázati forrásokból. A feketemunka a nemzetgazdaság tisztességes szereplőit – így a Magyar Bányászati Szövetség tagvállalkozásait – is rossz helyzetbe hozza – húzta alá. A szervezet korábban a bányakapitányságok ellenőrző tevékenységének fokozásában látta a szürkezóna visszaszorításának lehetőségét. Az államreform keretében történt átszervezés, valamint az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetése és szigorú érvényesítése jelentős előrelépést hozott a „zugbányászat” teljes visszaszorításában – jelentette ki Zoltay Ákos. Ennek jelentősége nem csupán abban áll, hogy így érvényesül az egységes közteherviselés, azaz minden kitermelt nyersanyag után az állam a forgalmi adón túl bányajáradékban is részesül, hanem a megrendelő és a fogyasztó is jól jár a minőségi ásványi nyersanyagellátással. Hozzátette, elég csak arra gondolni, hogy az osztályozott minőségi kavics és homok felhasználásával elkerülhető, hogy az új építésű házak alapja az első fagyban szétessen.
