A jegybanki három hónapos betét év végi korlátja 900 milliárd forint, ezt az összeget nem haladhatja meg az állomány – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Nagy Márton, az MNB alelnöke. Vagyis a bankoknak még van három hónapjuk arra, hogy elhelyezzék a betéteket.
Folytatódik a jegybanki önfinanszírozói program, amelynek új eleme, hogy a három hónapos betét állományának korlátozása a monetáris politikai eszköztár szerves részévé válik – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tegnapi sajtótájékoztatón. Nagy Márton rámutatott, hogy a jegybanki alapkamat nem változott ugyan, viszont az MNB irányadó eszköz volumene az év végére 900 milliárd forintra csökken a jelenlegi 1600 milliárdról.
A likviditás mérséklése mind a négy fontos piacon – bankközi, állampapír, swap (kamatcsere) és reálgazdaság – a jegybank várakozásai szerint kamatleszorító erővel bír, hozamcsökkenést eredményez annak függvényében, hogy a bankrendszer hogyan reagál rá. Egyébként az 1600 milliárd forintos – kereskedelmi bankok által elhelyezett – állomány korábban 5500 milliárd forint is volt. Az MNB alelnöke bejelentette azt is, hogy új mutatót vezet be a jegybank: a sterilizációs állomány átlagkamatát is vizsgálják, amely várhatóan csökkenni fog az irányadó eszköz korlátozása miatt, és elválik majd az alapkamattól. Azt is megtudhattuk, hogyan juthatnak hozzá a bankok az eszközhöz: az aukció kétkörös lesz, az első körben a mérlegfőösszeg alapján, második körben pedig az úgynevezett kártyaleosztás alapján határozzák meg az egyes bankok által lejegyezhető mennyiséget.
„A mostani monetáris lazítás hatással lesz a gazdasági növekedésre is, de nem az idei növekedésre, mivel ennek is van átfutási ideje” – emelte ki Nagy Márton, aki újból megerősítette: a Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, ilyen tekintetben nem is „figyeli” az árfolyamot, a jegybank számára a stabilitás a legfontosabb. Hozzátette: „Mi is láttuk, hogy a monetáris kondíciókat lazítani kellett.” A Magyar Nemzeti Bank lépése a piacon nem volt meglepő, a Portfolio.hu konszenzusában nagyjából ezermilliárd forintos limitre számítottak az elemzők. Érdekes ténynek számít ugyanakkor, hogy a Bloomberg előzetes felmérésében 1500 milliárdos határt jósoltak a szakértők, ehhez képest azonban „vastagon fogott a monetáris tanács ceruzája”.
Maradt a 0,90-es alapkamat
A várakozásoknak megfelelően, nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács tegnap, így az irányadó ráta változatlanul 0,90 százalék. A döntéshozó testület a kamatfolyosó feltételeit is változatlanul hagyta, az egynapos hitelkamat 1,15 százalék, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék maradt. Ismeretes, a márciusi kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor 1,35 százalékról 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, majd az áprilisi és májusi ülésen is 0,15 százalékpontos csökkentés mellett döntöttek, így lett a ráta 0,90 százalék. A Portfolio.hu elemzése alapján a kamatdöntés perceiben kissé gyengült a forint, bár igazából nem volt világos, hogy miért. A döntés felől kétsége sem volt a piacnak. Ezt követően – a három hónapos betét korlátozásának részleteit megismerve a forint – újból gyengülni kezdett. Lapzártánk idején 310-ig gyengült a forint az euróval szemben, ez 0,2 százalékkal magasabb a hétfő esti szintnél. A dollár jegyzése 276 fölött járt, míg a svájci frank 283 forintba került.
