MNB: Jelentősen nő a növekedési hitelprogram keretösszege

A keretösszeg megemeléséről a monetáris tanács döntött, figyelembe véve "a program eddigi kedvező hatásait, a gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulását, valamint a kis- és középvállalkozások részéről a továbbra is élénk hitelkeresletet" - derült ki az MNB honlapján közzétett tájékoztatóból.
A testület arról is határozott, hogy a pénzügyi lízing, valamint az európai uniós támogatások előfinanszírozásának lehívására rendelkezésre álló határidőt 2015. június 30-áig meghosszabbítja, változatlanul hagyva a szerződéskötésre vonatkozó 2014. végi határidőt.
Az MNB emlékeztetett: 2013 júniusában indította el a növekedési hitelprogramot, amelynek első két szakaszában már 14 ezer kis- és középvállalkozás jutott hitelhez összesen 1040 milliárd forint összegben.
A monetáris tanács az nhp tavaly október 1-jén elindított második szakaszának keretösszegét 500 milliárd forintban határozta meg azzal, hogy az szükség esetén maximum 2000 milliárd forintig megemelhető.
"Amennyiben a program végéhez közeledve a havi hitelfelvétel az elmúlt hónapokhoz hasonló szinten marad, vagy várakozásainkkal összhangban tovább növekszik, akkor a jelenlegi 500 milliárd forintos keretösszeg a 2014. december 31-ig tartó szerződéskötési időszak vége előtt kimerül" - írta közleményében a központi bank. Az MNB hozzáfűzte: egyrészt azért számít a hiteligénylések növekedésére, mert az utolsó negyedévben várható az európai uniós pályázatok kiírása, amelynek következtében "számottevő igény jelenhet meg a vállalkozások részéről az EU-s támogatások előfinanszírozására nyújtott hitelek iránt, amelyekhez új beruházási hitelek is kapcsolódhatnak". Másrészt a növekedést valószínűsíti az is, hogy a hitelintézetek az utolsó negyedévre időzítették a program keretében történő hitelkiváltásokat.
A jegybank szerint az nhp érdemben befolyásolta a hitelállomány alakulását, mert "nemcsak a kis és középvállalatoknál, hanem már a teljes vállalati szinten bekövetkezett a hitelezési fordulat; jelentősen emelkedett a forinthitelek részaránya (a teljes hitelállományon belül), miközben hosszabbodott ezek futamideje". 
Az MNB megállapította: a program "az új forgóeszköz- és beruházási hiteleken keresztül rövid távon támogatta az aggregált keresletet, amivel középtávon a magyar gazdaság potenciális növekedését is erősítette". A jegybank becslése szerint az nhp első és második szakasza keretében eddig folyósított hitelek 0,5-1 százalékkal növelik Magyarország idei évi hazai össztermékét (GDP).

Elemzők: A lépés a jegybank optimizmusát tükrözi 
Üzenetértékű és a jegybank optimizmusát tükrözi a növekedési hitelprogram (nhp) második szakasza keretösszegének felemelése  Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője szerint, Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője pedig úgy vélte, hogy technikai jellegű a lépés.
Török Zoltán elmondta: mivel a jegybank a tavaly úgy indította az nhp második szakaszát, hogy az 500 milliárd forintos keretösszeg szükség esetén 2000 milliárd forintig emelhető, ezért a mostani lépés inkább technikainak tekinthető. A szakértő hozzáfűzte, hogy bár a második szakaszban lassan, akadozva indult a hitellehívás, mostanra beindult a hitelezés.
A Raiffeisen elemzője egyetértett az MNB azon érvelésével, amely szerint egyrészt azért számít a hiteligénylések növekedésére, mert az utolsó negyedévben várható az európai uniós pályázatok kiírása, így nőhet a kereslet az európai uniós támogatások előfinanszírozására nyújtott hitelek iránt.  Másrészt a növekedést valószínűsíti az is, hogy a hitelintézetek az utolsó negyedévre időzítették a program keretében történő hitelkiváltásokat. 
Török Bálint azt emelte ki, hogy jelzésértékű és a jegybank optimizmusát tükrözi az emelés. Kifejtette: az MNB vélhetően úgy látja, szükség lehet a megemelt összegre, egyben azt üzeni, hogy a hitelkínálat oldaláról semmilyen korlátja nincs a hitelezés bővülésének. A szakértő ugyanakkor kérdéses, hogy teljesen kitöltik-e a rendelkezésre álló 1000 milliárdos keretet, tekintettel arra, hogy a második szakaszban eleinte rendelkezésre álló 500 milliárd forintból is még csak körülbelül 340 milliárdot kötöttek le.
A Buda-Cash szakértője hozzátette: úgy tűnik idő kellett, míg mindenki rájött, hogy ez egy valóban kedvezményes hitellehetőség. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ha a kamatszint emelkedni kezd, akkor ezek a hitelek a jegybanknak is költségekkel járnak. Az emelés ugyanakkor azt sejteti - és ezt a monetáris politika is alátámasztja - , hogy a jegybank nem számol a kamatszint "elszállásával" a következő időszakban, vagy pedig úgy véli, hogy a hitelezés bővülésével járó pozitív hatások felülmúlják a kamatemelkedéssel járó többletköltségeket - fejtette ki Török Bálint.