Az infláció a korábban jelzettnél később, 2018 közepére emelkedhet a 3 százalékos jegybanki cél közelébe, míg a magyar gazdaság növekedése folytatódik az év hátralévő részében az év eleji átmeneti lassulást követően - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön publikált, legfrissebb Inflációs jelentésében.
Kiemelték, a növekedésben egyre meghatározóbb szerephez jut a fogyasztás növekedése, ami ellensúlyozza a beruházások második negyedéves visszaesését. A költségek fokozatos emelkedésével és az élénkülő kereslettel párhuzamosan az infláció stabilan pozitív tartományba emelkedik és 2018 közepén kerül a cél közelébe - írták.
A költségvetési hiány a korábban jelzettnél alacsonyabb lehet az MNB szerint, a bruttó hazai termék (GDP) 1,4-1,5 százaléka között alakul, míg 2017-ben 2,1-2,3 százalékra várják. Az Inflációs jelentés fő számait kedden, a kamatdöntés után tette közzé a jegybank. Ebben az eddig várt 0,5 százalékról 0,4 százalékra csökkentette idei, és 2,6 százalékról 2,3 százalékra a jövő évi inflációs várakozását, míg a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzésén nem változtatott, az MNB továbbra is azzal számol, hogy 2016-ban a gazdaság 2,8 százalékkal bővül, 2017-ben pedig a növekedés három százalékra gyorsul.
A jegybank szakértői szerint előrejelzéseik feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a betéti eszköz korlátozásával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mérték ösztönzésével.
Az MNB szerint a növekedést 2016-ban visszafogja az uniós források jelentős mérséklődése, ugyanakkor előretekintve, a kormányzati elköteleződéssel összhangban, az állami beruházások felfutására számítanak.
A kis- és középvállalatok hitelezése dinamikusan növekszik, amelyet az MNB növekedéstámogató programja is egyre inkább élénkít. A lakáscélú hitelezés szegmensben látható jelentős növekedés összhangban van az ingatlanpiaci fordulattal és a gazdasági növekedés élénkülésével.
Az elemzés szerint 2017-től a járműipari fejlesztések is támogatják a vállalati beruházások növekedését, valamint a mezőgazdasági terméseredmények várhatóan kedvező alakulása érdemben növeli a GDP-növekedés ütemét.
Mint írták, a külső kereslet visszafogottabban alakulhat a korábban vártnál, a feltörekvő országok mérsékeltebb konjunkturális kilátásaival és a Brexit európai konjunktúrára gyakorolt negatív hatásával.
Kiemelték a külső adósságállomány mérséklődésével párhuzamosan csökkenő külső sérülékenységet, ami hozzájárul az ország külső megítélésének javulásához.
Az alacsony hiány mellett az államadósság ráta akár 74,5 százalékra is csökkenhet az idén a tavalyi 75,3 százalékról a költségvetési egyenlegtől függően, míg jövőre 73,5 százalékra várják.
Kiegyensúlyozott szakaszban van a magyar gazdasági növekedés
Kiegyensúlyozott, érett szakaszába lépett a gazdasági növekedés az elmúlt időszakban Magyarországon, a jegybank rövid- és középtávon is három százalék körüli bruttó hazai termék (GDP)-bővülésre számít - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön a jegybank Inflációs jelentése bemutatásakor.
Hozzátette, a növekedést belső tényezők, elsősorban a fogyasztás, és az ehhez szorosan kötődő szolgáltató szektor támogatja. A jegybank számítása szerint az infláció szeptemberben már pozitív lesz, amihez elsősorban az járul hozzá, hogy a korábbi üzemanyagár-csökkenés kikerül a bázisból. Magyarországot alacsony inflációs környezet veszi körül, valamint az inflációs várakozások is historikusan alacsony szinten vannak, ez is hozzájárul ahhoz, hogy csak 2018 közepére közelíti meg a három százalékos célt - fejtette ki.
Az inflációs előrejelzést csökkentette a jegybank legfrissebb jelentésében, idén 0,4 százalékos fogyasztói árnövekedést vár a korábbi 0,5 százalék helyett. Ennek az olaj világpiaci árának a korábban várttól való elmaradása és a nem feldolgozott élelmiszerek nagyon változékony ára az oka - mondta. A fogyasztás dinamikus bővülése irányába mutat, hogy érdemben emelkedett a lakosság pénzügyi vagyona az elmúlt időszakban - mondta.
Ez korábban még nem jelent meg egy az egyben a fogyasztásban, hanem a megtakarítási ráta emelkedett, 2009 óta 16 ezer milliárd forinttal nőtt a lakosság nettó pénzügyi vagyona. Úgy vélte, ez át fog gyűrűzni a fogyasztási kiadásba és a kiskereskedelmi forgalom bővülésébe.
A beruházásokkal kapcsolatban vegyes a kép 2016-ban a jegybank igazgatója szerint, elsősorban költségvetési beruházások visszaesése miatt. Csak magánberuházásokat nézve markáns emelkedés volt a második negyedévben is - mondta. Az MNB arra számít, tovább erősödik a kkv szektor hitelezése, ami érdemben támogatja a vállalati beruházási aktivitást is.
Balatoni András elmondta, pozitív meglepetés volt, hogy a munkaerőpiacon jelentősen nőtt a létszám, és markánsan emelkedett a ledolgozott munkaórák száma is. A béremelkedés megfelelt a korábbi várakozásoknak - tette hozzá.
Kérdésre elmondta, azért van szükség a 3 százalékos inflációs célra, mert a jegybank feladatát, az árstabilitás elérését és fenntartását legjobban ez a cél támogatja. Ez Magyarország, mint felzárkózó gazdaság számára ez optimális többletet, "puffert" jelent az euróövezeti országokhoz képest.
Virág Barnabás, a jegybank igazgatója hozzátette, azért szükséges a három százalékos középtávú inflációs cél, mert egy esetleges recesszió vagy válsághelyzet során nagyon gyorsan deflációs helyzetbe kerülhet a gazdaság, ha a sokk 0 százalékos infláció mellett éri.
Az MNB igazgatója úgy vélte, a jövőben a növekedés minőségi jellemzői lesznek meghatározók, a jól képzett munkaerő rendelkezésre állása, az innovatív megoldások elterjedése a gazdaságban, fontosabbak lesznek, mint a mennyiségi tendenciák.
