Lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka

Az ÁSZ újjáalakulásának 25. évfordulója alkalmából, Transzparencia és integritás a közszférában címmel rendezett konferencián az ÁSZ elnöke a fontos változások között említette, hogy minden számvevőszéki jelentés nyilvános lett, ami garantálja az ellenőrzött szervezet és az ellenőrzés eredményeinek átláthatóságát.

Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya kiemelte: a 2011-es új alaptörvény elfogadását követően az Országgyűlés az első sarkalatos törvények között alkotta meg és fogadta el az új számvevőszéki törvényt, amely a korábbi szabályozásnál hatékonyabban tudja elősegíteni, támogatni a legfőbb ellenőrző intézmény eredményes működését. Kiemelte: az Országgyűlés és az Állami Számvevőszék közös álláspontja, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság a demokratikus állam alappillére, a transzparencia és integritás nélkül nem lehet jól működő államról beszélni.

Domokos László kifejtette: a 2011-es új törvény megalapozta és erősítette a számvevőszék függetlenségét, ez összhangban van az ENSZ 2011. december 22-én elfogadott határozatával, amely szerint "a számvevőszékek csak akkor tudják feladataikat objektíven és eredményesen ellátni, ha függetlenek az ellenőrzött szervezettől és védettek a külső befolyástól." Magyarország az új törvénnyel az egyik első olyan ország a világon, amely teljes mértékben eleget tett az erre irányuló elvárásoknak - emelte ki.
Domokos László hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék egy hivatal, nem hatóság vagy bíróság, az ÁSZ nem bírságol és szabályoz, nem hoz döntéseket vitás jogi kérdésekben, illetve nem folytat nyomozást, megállapításokat és javaslatokat tesz, illetve szükség szerint hatósági eljárást kezdeményez. Az ÁSZ törekvése az, hogy a jó gyakorlatok közreadásával megelőzze a helytelen gazdálkodást, és támogassa a közpénzzel, közvagyonnal való hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodást.

 

Pulay Gyula, az ÁSZ felügyeleti vezetője egy az integritással, vagyis a korrupcióval szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos programról számolt be, amelynek keretében a korrupciós kockázatokat és a meglévő kontrollmechanizmusok szintjét mérik fel a közintézményekben.