Elutasította az Alkotmánybíróság (AB) azokat a kérelmeket, amelyek a deviza- vagy devizaalapú jelzálogkölcsön-szerződésekből eredő követelések forintosítását elrendelő törvényt támadták.
A rendelkezések ugyanis nem alaptörvény-ellenesek. A most forintosított gépjármű- és személyi hitelek adósainak jelentős része pedig biztosan jól jár.
Az AB-hez több száz alkotmányjogi panasz érkezett, főként magánszemélyektől a deviza- vagy devizaalapú jelzálogkölcsönök még fennálló tartozásának forintosítása miatti ügyben. A testület azt állapította meg, hogy a kötelező szerződésmódosítás elsődleges célja az adósok megóvása volt az esetleges további árfolyamváltozásból eredő terhektől.
A beavatkozásra azért is szükség volt, mert a deviza- vagy devizaalapú kölcsönszerződések magas hányada a hitelezők számára, és így a pénzügyi rendszer egészének stabilitására is kockázatot jelentett. A jogalkotó alkotmányos módon avatkozott be a szerződési szabadságba – idézte a távirati iroda az AB határozatát.
A pénzügyi intézmények épp a hét elején hajtottak végre egy újabb forintosítást, ez alkalommal a még devizában nyilvántartott autóhitelek és személyi kölcsönök kerültek sorra. Ám, míg a korábbi forintosítás kötelező volt, a mostani átváltásról dönthetnek az adósok. Az intézkedés révén az ügyfelek mintegy kétharmadának csökken a törlesztőrészlete, mivel kedvezményes árfolyamon váltják át meglévő tartozásukat, a kamatfeltételek pedig nem változnak – jelentette be tegnap Freisleben Vilmos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Azoknak az ügyfeleknek viszont emelkedhet a törlesztőrészletük, akik késedelembe estek, vagy árfolyamgyűjtős konstrukciójuk van. Most, hogy a lakáshitelesek után már az autóhitelesek is élhetnek a forintosítás lehetőségével, Magyarország lezárhatja végre a devizahitelek és az eladósodás korszakát, amelybe a baloldal kormányzása sodorta a magyar családokat – közölte tegnap közleményében a Fidesz.
Az AB-hez több száz alkotmányjogi panasz érkezett, főként magánszemélyektől a deviza- vagy devizaalapú jelzálogkölcsönök még fennálló tartozásának forintosítása miatti ügyben. A testület azt állapította meg, hogy a kötelező szerződésmódosítás elsődleges célja az adósok megóvása volt az esetleges további árfolyamváltozásból eredő terhektől.
A beavatkozásra azért is szükség volt, mert a deviza- vagy devizaalapú kölcsönszerződések magas hányada a hitelezők számára, és így a pénzügyi rendszer egészének stabilitására is kockázatot jelentett. A jogalkotó alkotmányos módon avatkozott be a szerződési szabadságba – idézte a távirati iroda az AB határozatát.
A pénzügyi intézmények épp a hét elején hajtottak végre egy újabb forintosítást, ez alkalommal a még devizában nyilvántartott autóhitelek és személyi kölcsönök kerültek sorra. Ám, míg a korábbi forintosítás kötelező volt, a mostani átváltásról dönthetnek az adósok. Az intézkedés révén az ügyfelek mintegy kétharmadának csökken a törlesztőrészlete, mivel kedvezményes árfolyamon váltják át meglévő tartozásukat, a kamatfeltételek pedig nem változnak – jelentette be tegnap Freisleben Vilmos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Azoknak az ügyfeleknek viszont emelkedhet a törlesztőrészletük, akik késedelembe estek, vagy árfolyamgyűjtős konstrukciójuk van. Most, hogy a lakáshitelesek után már az autóhitelesek is élhetnek a forintosítás lehetőségével, Magyarország lezárhatja végre a devizahitelek és az eladósodás korszakát, amelybe a baloldal kormányzása sodorta a magyar családokat – közölte tegnap közleményében a Fidesz.
