Előteremtette a kormány a fedezetet a költségvetésben a nyugdíjemelésre, valamint az egyszeri tízezer forintos prémiumra, egyik sem okoz pénzügyi zavart – jelentette ki lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki szerint nagyon kedvező esetben „benne lehet” a levegőben a négyszázalékos bővülés 2017-ben.
Kovács Árpád (Fotó: Varga Imre)
– Mennyire terheli a költségvetést a jövő évre vonatkozó megemelt nyugdíj és az egyszeri, tízezer forintos idei „prémium”?
- Mindkettőnek megvan a pénzügyi fedezete. Ráadásul nem pusztán reálértéken, hanem szociális alapon is „jogosak” a döntések. Ami az 1,6 százalékos nyugdíjemelést illeti, ez most „nagy találmány” a kormány részéről, miután feltételezve az emelkedő inflációt – az olajárak növekedése és a háztartási fogyasztás felpörgése miatt –, gyakorlatilag megelőlegezi a későbbi korrekció lehetőségét. Rendszerszinten jelentős az eltérés a 0,9 és az 1,6 százalékos emelés között, azonban ez semmilyen zavart nem okoz majd a büdzsében. Gondoljunk csak arra, hogy október végén több mint hatvanmilliárdos többlettel zárt a központi költségvetés.
– Miért nem készpénzben, hanem Erzsébet-utalványban kapják az idősek az egyszeri prémiumot?
– Nézze, ennek a döntésnek, amely mintegy harmincmilliárd forintjába kerül a költségvetésnek, van egy közgazdasági értelemben tompító hatása is. Tudniillik az Erzsébet-utalványok használatával lökést kaphat az év hátralévő heteiben a kereskedelem, valamint más szektorok, például a vendéglátás, a wellness- és az éttermi szolgáltatások köre is. Ebben a konstrukcióban hatékonyabb a nemzetgazdaság egészére nézve az egyszeri prémium ily módon történő kifizetése.
– Mi lesz akkor, ha az egyszeri prémiumból rendszer lesz?
– Erre vonatkozóan még nincs döntés. Ugyanakkor, miként azt említettem, szociális szempontból is érthető ez a dotáció. Mindez persze csak akkor léphető meg, amikor a büdzsé jól áll, és a gazdasági teljesítmény bővül.
– A Figyelő úgy tudja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban már négy százalék körüli GDP-növekedéssel kalkulálnak jövőre. Összejöhet?
– A magyar gazdaság „alapképessége” jelenleg két-két és fél százalékos éves GDP-bővülés, amelyhez az európai uniós források többletet adhatnak, valamint a hatékonyságjavítás.
– Ha utóbbi két tétel is meglesz, akkor reális a négyszázalékos ütem?
– Jövőre, hacsak az európai uniós támogatásoknak szükségszerű beindulására gondolunk, automatikusan három százalék fölött lehet a bővülés, valamint a kormány utóbbi hetekben hozott döntései is lökést adhatnak a gazdaságnak. A teljesítményt az építőipari megrendelések, a csok beindulása, felpörgése és az állami beruházások növekedése is támogatja. Továbbá a bérjellegű intézkedések hozzájárulnak a fogyasztás emelkedéséhez. Úgyhogy nagyon kedvező esetben benne lehet a levegőben a négyszázalékos bővülés jövőre.
– Közben fel kellene zárkóznunk a fejlett nyugati országok életszínvonalához is. Van erre esély?
– Erről felelősséggel most annyi állítható, hogy a következő években is valószínűsíthetően az uniós átlag felett tudunk majd teljesíteni, növekedni. Ha a kormány és a gazdasági szereplők kihasználják a mozgásteret, van esély a valódi konvergenciára.
