A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) támogatja, hogy a kormány javítsa a továbbfoglalkoztatás feltételeit, ami nem lehetetleníti el a nyugdíjas-szövetkezeti munkát a két szervezet elnöke szerint. Kósa Lajos, az OSZT elnöke a rugalmas foglalkoztatás előnyeit emelte ki.
A három évvel ezelőtt megjelenő és azóta súlyosbodó munkaerőhiány a növekedés korlátja – mondta tegnap Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a nyugdíjasok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítéséről tartott tájékoztatón. Beszélt arról, hogy több lehetőség van arra, honnan lehetne munkaerőt bevonni a piacra. Ilyen a közfoglalkoztatottak köre, akik felnőttképzést követően állhatnának munkába, aztán az oktatási intézményekből lemorzsolódó diákok, de ugyanígy lehetőségként tekint a nyugdíjas munkavállalókra is, akiket szövetkezeti formában hoznak be a munkaerőpiacra.
A szövetkezeti foglalkoztatás esetében a dolgozó tulajdonos és munkavállaló is – mutatott rá Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. Aláhúzta, a szövetkezet az, amely vállalkozási szerződés keretében teljesít munkát, legfőbb vonzereje a rugalmasság. A 2,7 millió nyugdíjas közül nyolcszázezren nem a hagyományos rendben ugyan, de tovább dolgoznának. Szövetkezeteiknél – amelyek már harmincezer tagot számlálnak – a diákoknál működő rendszert vették alapul.
A május végéig bejegyzett száznegyven szövetkezet kétezer vállalkozási szerződés mellett 1,7 milliárd forint bevételre tett szert, és több mint másfél millió munkaórát tudhatnak maguk mögött a tagjai. Az effajta foglalkoztatást tovább könnyítendő, eltörölték azt a kereseti-jövedelmi korlátot, amely felett a nyugdíjfolyósítást szüneteltetni kellett. Kósa beszélt arról is, az Európai Unió áfairányelvei miatt az egészségügyben a szövetkezeti foglalkoztatási forma nem kivitelezhető, azonban a Magyar Hírlap kérdésére azt mondta, a munkaerőhiány enyhítésére a hagyományos továbbfoglalkoztatási formát alkalmazzák, illetve már működő modelleket is tanulmányoz a szövetkezeti tanács. Szintén lapunk kérdésére közölte, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetségével folytatott együttműködés része az az érdekvédelem által megfogalmazott, törvénybe iktatott javaslat, hogy a szövetkezeti vagyon nyolcvanöt százalékát fel kell osztani a tagok között.
