Gazdaság
„Lecsaptak” a biztosítókra
Ezentúl szigorúbb törvény védi az ügyfeleket
Az idén már alkalmazniuk kell az Európai Unióban a biztosítóknak a kockázatalapú tőkekövetelményt és felügyeletet tartalmazó Szolvencia II. szabályokat. Az új törvényre azért volt szükség, hogy abban megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok, valamint a nemzeti szabályozás igazodjon az uniós irányelvekhez.
Az új jogszabály szerint a biztosítók a következő jogi formákban működhetnek: részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, kölcsönös biztosítóegyesület, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. A lényeg, hogy az anyacég áll helyt a biztosítási szerződésből adódó kötelezettségekért. Az uniós irányelvek több összegszerű követelményt euróban adnak meg. A törvény úgy szól, hogy azokat Magyarország területén forintra kell átszámítani, és az átszámítás mindig egy naptári évre érvényes. Az átszámítást az adott naptári évet megelőző év első tíz hónapjára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett, hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával kell elvégezni. Az eredményt milliós forintértékre kell kerekíteni. Ilyen átszámítás előzi meg például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál a biztosító által fizetendő maximális összeget.
Az új törvény kimondja, hogy a biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen előadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan fogadni kell. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezzel az írásbeli panasszá alakul át.
Az életbiztosításokat a megkötéstől számított harminc napon belül indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél. Életbiztosítás megkötése előtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Külön fejezet foglalkozik a törvényben a biztosítási alkuszokkal. Így például a többes ügynökök, akik több biztosító termékeit is közvetítik, saját maguk kötelesek helytállni az általuk az ügyfélnek okozott károkért, nem pedig a képviselt biztosítók.
Az új jogszabály szerint a biztosítók a következő jogi formákban működhetnek: részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, kölcsönös biztosítóegyesület, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. A lényeg, hogy az anyacég áll helyt a biztosítási szerződésből adódó kötelezettségekért. Az uniós irányelvek több összegszerű követelményt euróban adnak meg. A törvény úgy szól, hogy azokat Magyarország területén forintra kell átszámítani, és az átszámítás mindig egy naptári évre érvényes. Az átszámítást az adott naptári évet megelőző év első tíz hónapjára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett, hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával kell elvégezni. Az eredményt milliós forintértékre kell kerekíteni. Ilyen átszámítás előzi meg például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál a biztosító által fizetendő maximális összeget.
Az új törvény kimondja, hogy a biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen előadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan fogadni kell. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezzel az írásbeli panasszá alakul át.
Az életbiztosításokat a megkötéstől számított harminc napon belül indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél. Életbiztosítás megkötése előtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Külön fejezet foglalkozik a törvényben a biztosítási alkuszokkal. Így például a többes ügynökök, akik több biztosító termékeit is közvetítik, saját maguk kötelesek helytállni az általuk az ügyfélnek okozott károkért, nem pedig a képviselt biztosítók.