"Le kell vonni a brókerbotrány tanulságait"

Windisch László a pénzügyi felügyeletet érintő felelősségről tartott előadásában kiemelte, az ilyen esetek elkerülésére a felügyeletnek új módszertant kell alkalmaznia, amelyet már részben a Buda-Cash brókerház eseténél is felhasznált, a módszert pedig a legjobb nemzetközi gyakorlatok alapján tovább kell fejlesztenie.

"Bizalom helyett gyanakvás kell" - fogalmazott az MNB alelnöke, hozzátéve, sokkal erősebb ellenőrzési típusú szemlélet szükséges a felügyelt szektorokkal szemben.  Megemlítette azt is, jövő év januárjától lehetőség lesz arra, hogy a nemzeti bank honlapján mindenki lekérdezhesse a befektetési szolgáltatónál vezetett ügyfélszámlájának egyenlegét.

Új ellenőrzési eszköznek nevezte a helyszíni felügyelők kiküldésének lehetőségét, akik a szokásos vizsgálaton kívül kockázatelemzési céllal bármikor megvizsgálhatják az adott vállalkozás könyveit. Windisch László szerint a jogalkotónak három területen lehetne előrelépni, ezek között a pénzügyi kultúra "gyors és erőteljes" fejlesztését, a befektetési vállalkozások online, közvetlen felügyeletét, valamint az értékpapírok tulajdon-nyilvántartásának megváltoztatását említette.

Előadásában felidézve a brókerbotrány főbb történéseit elmondta, hogy a tapasztalatok szerint visszatért  a brókercégek iránti bizalom, következményként viszont hangsúlyozta, azonban az éves profit több mint felét kell majd az alapokba befizetniük a brókercégeknek.

Az MNB alelnökének előadását követően indulatosan szólalt fel egy fiatalember, jelezve, hogy egyike a Quaestor 32 ezer károsultjának. Azt mondta a Külügyminisztérium 3,8 milliárd forintot vett ki a Quaestor bedőlésének napján készpénzben, és ezzel gyakorlatilag előidézte a Quaestor fizetésképtelenségét. Miután a befektetőktől a felszámoló visszaköveteli az utolsó napokban felvett kötvénykibocsátásokból a pénzt, "követeljük azt, hogy Külügyminisztérium fizesse vissza a 3,8 milliárd forintot" - fogalmazott.

Windisch László válaszában emlékeztetett, a Beva első körben 29 ezer 806 Quaestor-károsultat kifizetett, összességében 82,5 milliárd forintot kaptak. A külügyi tárcát firtató felvetésről szólva azt mondta: "ez egy olyan tény, amely nagyon eltorzítva jelent meg a médiában", egy befektetési vállalkozás úgy működik, hogy az ügyfelek értékpapírjait, pénzeszközeit nem veszi mérlegébe..."

Elmondta azt is: a Quaestornál a folyamatot az indította el, hogy a Buda-Cash brókerház ügy miatt megingott a bizalom és nagyon sok ügyfél elkezdte követelni a papírok visszavásárlását. Ezt követően vált világossá, hogy nem 58 milliárd forintnyi, hanem 210 milliárd forintnyi kötvényt értékesítettek. Ez egy évtizedek óta fennálló probléma, az alapprobléma nem most keletkezett, itt és most egy befektetési vállalkozás visszaéléséről van, "aki ellopta az önök befektetéseit" - vélekedett az MNB alelnöke.

Barcza György: a pénzpiacon a biztonság alapkérdés

Egyre többen ismerik fel, hogy a pénzpiacon a biztonság alapkérdés, így nő a kereslet az állampapírok iránt, mivel az kockázat nélküli befektetés - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen, Miskolcon pénteken.

Hozzátette, a nagyobb kereslet csökkenti a kamatokat, ami olcsóbbá teszi az állam számára a finanszírozást, a befektető pedig biztonságot és kamatot kap.

Az adósságkezelési stratégiáról szólva egyebek mellett azt mondta: ez három alapelvre, az adósságráta csökkentésére, a deviza adósság részarányának csökkentésére, a lakossági tulajdon erősítésére épül. Az adósságkezelőnek a biztonságot kell növelnie, "hogyha az államadósság biztonságos, akkor a befektetők ezt olcsón fogják finanszírozni" - jegyezte meg.

"Azt szeretnénk elérni, hogy a befektetői kör minél többszereplős, minél kiegyenlítettebb legyen, ne egy befektetői körtől függjünk" - mondta.

A vezérigazgató szólt arról is, hogy az államadósságot tekintve Magyarország az eurózónás átlaghoz képest "kifejezetten jól áll", Ausztria és Németország között helyezkedik el. Az államadósság csökkentése fontos cél, ezt a mostani kormány is stratégiai célnak tekinti - tette hozzá Barcza György.

Vértes András: Magyarország 10-15 éve rossz úton jár

Vértes András szerint az elért részsikerek ellenére Magyarország 10-15 éve rossz úton jár, reformer, újító szerepét elvesztette a régióban, és bár az európai uniós források felhasználása mennyiségi szempontból sikeres minőségét tekintve "kudarc".

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke az 53. közgazdász vándorgyűlésen pénteken, Miskolcon azt mondta, "több mint 8 ezer milliárd forintból semmi igazi strukturális változás nem látszik". 

A sikerek közé sorolta, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, költségvetési helyzetét, hiányát tekintve is az európai középmezőnyben van, alacsony az infláció és rugalmasabb a munkaerőpiac.

Ugyanakkor szerinte az ország gazdasági, politikai megítélése folyamatosan romlik és a társadalmi feszültségek is éleződnek. 

Felidézte, az Európai Bizottság számításai szerint a 2007-2013 közötti európai uniós források Magyarország GDP növekedését évente átlagosan 0,6 százalékponttal növelték, de, ha helyettük nem lesz más, ez a folyamat megszakad.

Bod Péter Ákos tanszékvezető egyetemi tanár, az MKT alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a magyar értékrend változatlanul szocialisztikus.

Több terület gyorsan változott, például a gazdasági szerkezet, új iparágak születtek és versenyképes termelés jött létre. Ugyanakkor ezzel egy időben néhány dolog nem változott, például az újraelosztás magas mértéke és az állami alkalmazottak magas száma. 

Hozzátette, hogy a gyorsan változó világ mellett a szellemi gondolkodás, az ideológia, a politikusi értékrend és a társadalom általános viszonyulása nagyon lassan változik és a korábbi beidegződés is nagyon lassan alakul. Hangsúlyozta, ha a politika csak rövid távra tervez, az üzleti világ sem fog és tud tízéves távlatokban tervezni. Ezzel lassul a beruházási volumen, rövidül a tervezési időtáv - jegyezte meg.

Magyarországon nagyon gyors a jogszabályi változás, tehát ahelyett, hogy az állami jelenlét stabilizálná és kisimítná, pályán tartaná a gazdáságot, az állami, politikai beavatkozás gyakran újabb ciklusokat is gerjeszt - fejtette ki. Ugyanakkor a magyar gazdaság nagyon gyorsan tud alkalmazkodni. Példaként emelte ki az ipari modernizációt, amely véleménye szerint "fenomenális". A gazdaság a hozzáadott értékét és versenyképességét tekintve is jóval hatékonyabb, mint görög, olasz vagy spanyol, illetve a portugálokhoz képest is gyorsabb az alkalmazkodás rövid és középtávon egyaránt.

Kérdésre válaszolva azt mondta, a tervezésnél alaposabb hatásvizsgálatokra lenne szükség, valamint - a nemcsak Magyarországra jellemző - "rövidlátást" is el kellene hagyni. Nemzetközi elemzések szerint is hosszabb távon gazdaságilag káros a magyar állam túlzott kiterjedése. Nem kellene átvennie olyan funkciókat a magánszférától, amelyeket aztán később nem tud ellátni - jegyezte meg Bod Péter Ákos.