Külkereskedelmi, inflációs és építőipari adatokkal gazdagodunk a héten, amely rávilágíthat a nemzetgazdaság jelenlegi helyzetére. Nyugaton leginkább a jegybankok lesznek aktívak.
Kedden adja ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a márciusi külkereskedelmi termékforgalomról szóló első becslését. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője jó adatra számít, szerinte akár meglepetésszerűen kedvező lehet a statisztika. A termékforgalom szorosan összefügg az ipari teljesítménnyel és a kiskereskedelemmel. Az idei első adatok a kiskereskedelmi forgalomról és az ipari termelésről optimálisak lettek, és ha ezek kedvező külkereskedelmi statisztikával találkoznak, az a májusi GDP-adatokon is meglátszódhat. Szerinte ez kell ahhoz, hogy teljesüljön a 3,5-4 százalék körüli éves bővülés, amit a nemzetgazdasági tárca és a jegybank elvár.
Szerdán lát napvilágot a KSH gyorstájékoztatója az áprilisi inflációról. Virovácz Péter csökkenést vár, de legalábbis a növekedési ütem lassulását, szerinte 2,1 százalék környékére eshet vissza az árindex. Emlékeztetett: tavaly áprilisban erős volt az infláció, a magas bázis miatt is várható a csökkenés, egyébiránt ugyanezt a szintet jelezte előre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. Az ING vezető elemzője elmondta azt is: év végére három százalék közelébe érhet az árindex, amely az MNB inflációs célja.
Csütörtökön az építőipar teljesítményéről kapunk statisztikát: az elemző szerint folytatódik az ágazat erősödése. Húszszázalékos bővülésre számít, amelyet az uniós pénzek, az épülő gyárak és gyártósorok, valamint az állami megrendelések nyomnak felfelé. Virovácz megjegyezte: a versenyszférában a nagyvállalatok húzzák az építőipari teljesítményt, a kis- és középvállalkozások szektora inkább a telephelyek és forgóeszközök forgalmában erős, az építőipari teljesítményben csak egyfajta „segédmotorként” üzemel.
Szerdán Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke tart beszédet. Draghi beszédei az uniós monetáris politika jövője szempontjából fontosak, ám Virovácz szerint a szerdai beszéd semmi újdonságot nem tartalmaz majd. Az elemző jelezte: nem szokás választásokhoz közel nagy monetáris bejelentéseket tenni, a tegnapi francia elnökválasztás miatt most sincs erre sok esély. A szakértő szerint június–júliusban várható, hogy az EKB-elnök iránymutatást ad a lazító program kivezetéséről vagy meghosszabbításáról.
A Bank of England csütörtökön tart kamatdöntő ülést. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a szigetország gazdasága az idén megtorpant, visszaesett a növekedés és a fogyasztás is. Kérdés tehát, hogy a brit jegybank ad-e monetáris választ a lassulásra. Virovácz Péter szerint nem, úgy vélte: a jegybank kivár, egyelőre nem kezdik gyengíteni a font árfolyamát, ez utóbbi ugyanis visszaüthet. Felidézte: úgy, mint Draghi esetében, a választások közelsége miatt kevés az esélye a monetáris intézkedéseknek.
Pénteken érkezik az első negyedéves német GDP-adatsor. Az elemző hangsúlyozta: a német gazdaság jól teljesít, nincs ok kételkedni a kedvező mutatóban. Jelezte: az euróövezet gazdasága úgy bővül, hogy Franciaország gyengélkedik, tehát az unió egyik motorja, Németország szinte szükségszerűen jó adatot kell, hogy produkáljon. Szintén pénteken látnak napvilágot az Egyesült Államok áprilisi inflációs adatai: Virovácz úgy vélte, két százalék körül várható a pénzromlás üteme, amely az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed inflációs célja. A kedvező adat megerősítheti a Fedet abban, hogy megfelelő a kontinensnyi ország monetáris politikája.
