Százhét ellenőrzést folytatott a Közbeszerzési Hatóság, és a Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenöt jogorvoslati javaslatra ötszázmilliós bírságot szabott ki harminckét jogsértésre tavaly. Az intézkedések következtében javult az uniós források felhasználásának hatékonysága – közölte Vitályos Eszter államtitkár.
„A hatóság 107 ellenőrzést indított” (Fotó: Hegedüs Róbert)
Kiemelkedő év volt 2017 a magyarországi közbeszerzések történetében, hiszen 8600 szerződés jött létre közbeszerzés útján, csaknem 3,5 ezer milliárd forint értékben – jelentette ki tegnap Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Szerződések nagyító alatt című konferencián. Tájékoztatása szerint tavaly a Közbeszerzési Hatóság 107 ellenőrzést folytatott le szerződések módosítása, teljesítése és szerződésszegések kapcsán, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig 55 jogorvoslati kezdeményezés nyomán csaknem ötszázmillió forint bírságot szabott ki 32 jogsértésre. A büntetési összeg teljes egészében a központi költségvetést gyarapítja – tette hozzá.
A Közbeszerzési Hatóság vezetője az MTI tudósítása szerint a tapasztalt hibák és szabálytalanságok közül kiemelte a be nem jelentett alvállalkozókat és a versenyjogi törvény megsértését. Rigó Csaba Balázs beszámolt arról, hogy a Közbeszerzési Hatóság 2018-ra fenntarthatósági évet hirdetett meg, és ennek keretében támogatja a közbeszerzési eljárásokban megjelenő innovatív, jó gyakorlatokat, környezetvédelmi és szociális szempontokat, így a rezsicsökkentő vagy életciklus-növelő műszaki megoldások alkalmazását. Hangsúlyozta, hogy a szerződés-ellenőrzés erős eszköz a közbeszerzések hatékonyságának növelése, a közpénzfelhasználás átláthatóvá tétele érdekében.
Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a rendezvényen kiemelte, hogy a közbeszerzések átláthatósága és jogszerűsége kiemelt kormányzati érdek. Fontos célnak nevezte az uniós támogatások gyors lehívását és hatékony felhasználását, a közbeszerzési verseny erősítését, valamint a magyar kis- és középvállalkozások számának és arányának növelését a pályázatok nyertesei között. Mint mondta, ennek érdekében szigorította a kormány az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzését. A 2015-ben elfogadott és a tapasztalatok alapján tavaly módosított közbeszerzési törvény az uniós tagállamok közül elsőként fogalmazta meg jogszabályként az unió 2014-es közbeszerzési irányelveit, vasárnap óta pedig kötelező az elektronikus közbeszerzési rendszer használata – emelte ki.
Az államtitkár szerint az intézkedéseknek köszönhetően javult az uniós források felhasználásának hatékonysága, az eljárások erősödő átláthatósága, és csökkentek az érintettek adminisztrációs terhei. Megjegyezte, hogy a magyar közbeszerzés-ellenőrzési rendszer hatékonyságát az uniós hatóságok is elismerik. Elmondta, hogy a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya az uniós forrásokhoz köthető közbeszerzések ellenőrzésénél 2015-ben még a szerződésmódosítások 15 százalékát találta egyértelműen jogszerűtlennek, tavaly viszont már csak három százalékát. Az idei legfontosabb feladatok közül kiemelte az elektronikus közbeszerzési rendszer elindítását, amely szerinte javíthatja a közbeszerzések hatékonyságát és átláthatóságát, valamint erősítheti a piaci szereplők versenyképességét.
