A bankszektorban az egyre hangsúlyosabb digitalizáció és a szigorodó tőkekövetelmények miatt további konszolidáció várható, a lakossági piacon négy-hat nagybank elég a szolgáltatások biztosításához - állítja Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára. Ahhoz azonban, hogy a fogyasztók egyre jobban érezhessék az elektronikus fejlődés előnyeit, megfelelő jogszabályi háttérre is szükség van.
A hitelintézeti termékek és szolgáltatások fejlesztésében manapság már az elektronikus termékekre helyezik a legnagyobb hangsúlyt a bankok, a digitalizációnak meghatározó a szerepe a szektor további konszolidációjában, fejlődésében. Így napjainkban már a fiókbezárás nem a visszavonulást, hanem az alkalmazkodást jelenti az ügyfélkör változó igényeihez - jelentette ki a távirati irodának adott interjúban a Magyar Bankszövetség főtitkára. Kovács Levente megjegyezte: az e-termékek kifejlesztése és bevezetése költséges, azonban az üzemeltetésük takarékos, a termékárazásokban pedig régóta elvált a papír és az e-termékek árazása, ami ezután is folytatódik. Ahhoz azonban, hogy a fogyasztók egyre jobban érezhessék az elektronikus fejlődés előnyeit, megfelelő jogszabályi háttérre is szükség van. „A jogalkotók szempontjából ezt tekintem a következő évek legnagyobb kihívásának, hiszen egy gyorsan fejlődő és innovatív technológiát kell a tendenciákat, trendeket jól felmérve jogszabályi keretek között tartani” - mutatott rá a szakember.
Kovács Levente felidézte, hogy a fejlett országokban a válság éveiben a nagybankokkal kapcsolatban a „too big to fail” , azaz túl nagy, hogy tönkremenjen elv határozta meg a gazdaságpolitikai megközelítések többségét. Ennek folytatásaként és veszélyeinek elkerülése érdekében ma a szabályozás a bankok tevékenységéhez mind nagyobb tőkeszükségletet ír elő. A kisebb pénzintézetek ma a „too small to survive”, vagyis túl kicsi a túléléshez kihívással szembesülnek, s ez a folyamat több fúziót is magával hozhat.
A hazai bankpiacon további konszolidációt vár Kovács Levente. Az egyre szigorodó tőkekövetelmények hatására az itteni hitelintézetek anyabankjainak esetleges fúziója kihat majd a hazai piacra is, ahol emiatt összeolvadások várhatóak - mondta. Megemlítette, hogy az ötven százaléknál nagyobb arányban hazai tulajdonú bankrendszer már megvalósult, és felidézte, hogy ehhez hozzájárult a Budapest Bank teljes, valamint az Erste részleges megvásárlása és a magyar tulajdonú kisbankok megerősödése. A főtitkár hangsúlyozta: vállalati területen a banki paletta bővülése és nemzetközi szélesedése eredményezhetné az ország tőkevonzó képességének javulását. A szövetség tapasztalatai szerint azokból az országokból érkezett a legtöbb működő tőke Magyarországra, amelyek bankjai az ország vállalati piacán erős pozíciókkal bírnak. Ilyenek kiemelten a német, az osztrák és az olasz bankok, valamint az amerikai hitelintézetek. Összesen tizenhárom országból van jelen bank Magyarországon, s ezen országok adják a működőtőke-beáramlás 85 százalékát.
Kovács Levente példaként említette, hogy nincsenek Magyarországon angol, spanyol, svájci vagy török és arab bankok sem. Az arab bankok eddigi távolmaradása azért is érdemel figyelmet, mert az arab pénzügyi szabályok nagyban különböznek az európaiaktól. Így nem véletlen, hogy a jó diplomáciai kapcsolatok ellenére az arab országokból érkező működő tőke és egyéb tőkebefektetések alacsony szinten vannak. A főtitkár ugyanakkor pozitív fejleményként szólt a Bank of China fióktelepe megjelenéséről, amit a magyar gazdaság iránti bizalom erősödésével magyaráz.
