Korszakos jelentőségű megállapodás

A hatéves bérmegállapodást tavaly novemberben írták alá a kormány, a munkáltatók és munkavállalók képviselői. Az egyezség értelmében a kötelező legkisebb havi munkabér, vagyis a minimálbér összege: 2017. január 1-jétől 15 százalékos emeléssel 127 500 forint, 2018. január 1-jétől pedig nyolcszázalékos növeléssel 138 000 forint lesz.

A legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottak garantált havi bérminimuma idén januártól 25 százalékos emeléssel 161 000 forint, jövő január elsejétől tizenkét százalékos növeléssel 180 500 forint. A társaságiadó-kulcs mértéke ez év januárjától egységesen kilenc százalék. A kormány várakozásai szerint 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál.

A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2017. január 1-jétől öt százalékpontos csökkenéssel 22 százalék, 2018. január 1-jétől pedig két százalékpontos csökkenéssel húsz százalék lesz. Megállapodtak abban is, ha 2017 első kilenc hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a tizenegy százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. A szocho mértéke 2019-től összesen négy alkalommal csökken majd, minden egyes esetben két százalékponttal, de csak akkor, ha a reálkereseti mutató hat százalékkal emelkedik. A minimálbér és a garantált bérminimum újabb felülvizsgálatáról 2018-ban ismét egyeztetnek.

A béremeléseket segíti, hogy a vállalkozói szja is egységesen kilenc százalék lett idén januártól, ennek következtében, az egyéni vállalkozóknál 1-1,5 milliárddal marad több a kormányzati kalkulációk szerint.

Orbán Viktor miniszterelnök a hatéves bérmegállapodás aláírásakor megjegyezte: személyesen is büszke a nagyarányú béremelésre. Hangsúlyozta: a bérmegállapodás a jövőről szól, arról, hogy megérje dolgozni, ez a következő évekre vonatkozó új gazdaságpolitika kiindulópontja. Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke úgy vélte: a megállapodás „kötelezettség” mindenki részéről arra, hogy többet adjon és többet teljesítsen. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: a rendszerváltás utolsó aktusa történt meg a megállapodással, a munkabér piaci tényezővé válik. Szerinte fontos, hogy a minimálbér feletti kereseti sávokban is elkezdődjön a bérek növekedése. Jelezte: megvalósul 2017-2018-ban a szakszervezetek régi követelése, hogy a nettó minimálbér elérje a létminimum értékét.

Júliusban a bruttó átlagkereset 304 400 forint volt Magyarországon
Tízszázalékos volt a reálbér-növekedés az első fél évben

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a nemzetgazdasági miniszter szerint a hatéves bérmegállapodás, amelyet tavaly novemberben írtak alá a kormány, a munkáltatók és munkavállalók képviselői: nőtt az aktivitás, a reálbérek pedig több mint tíz százalékkal emelkedtek az idén. Varga Mihály a napokban úgy nyilatkozott: a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklése tovább ösztönzi a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseit, ezáltal hozzájárul a versenyképesség növekedéséhez is. A reálbérek már négy éve emelkednek.

Tavaly egyébként a minimálbér és a garantált bérminimum öt százalék körüli növekedése 7,5 százalékos nettó reálbér-növekedést eredményezett. Idén júliusban a bruttó átlagkereset 290 500 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez év január–júniusban a bruttó átlagkereset 290 300 forint volt. Az év első hat hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 193 150 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 200 900 forintra becsülhető.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (571 900 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (180 300 forint).

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 304 400 forint.

Piaci elemzők szerint a júliusi béradat pozitív meglepetést okozott, a munkaerő egyre fokozottabb hiányát, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja. Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint az idén 13 százalék körüli ütemben nőhetnek a keresetek a bérmegállapodások és az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-ban is kitart.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a rendszeres bérek növekedése mellett a nem havi rendszerességű juttatások is csaknem 28 százalékkal emelkedtek, ami az elmúlt évek egyik legnagyobb bónusznövekedését jelenti. Hozzáfűzte: az év egészében akár 13-14 százalék körül is alakulhat a keresetek növekedése, ami a lakossági fogyasztás és a fogyasztói bizalom tartós növekedését vetíti előre, és érdemben támogathatja a GDP növekedését.

Fókuszban az orvosok, az ápolók és a tanárok
Kiemelt közszféra

A rendvédelmi dolgozók bére 2015-ben harminc, 2016-ban öt százalékkal emelkedett, ahogyan az idén is, jövőre pedig újabb ötszázalékos bérnövekedéssel kalkulálhatnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói a tavaly indított életpályamodell keretében jövőre 15 százalékos illetményemelésben részesülnek, így átlagosan ötven százalékkal nő a bérük három év alatt.

Jövőre lezárul a tavaly indított bírói és ügyészi illetményalap-emelés, jövőre öt százalékkal többet vihetnek haza. A felsőoktatási oktatók, kutatók is ugyanekkora többletjövedelemre számíthatnak 2018-ban.
Az idei már az ötödik olyan év, amikor emelkedik a pedagógusok bére, szeptemberben 3,4 százalékkal. Palkovics László oktatási államtitkár ezzel kapcsolatban jegyezte meg: 2013 és 2017 között a tanárok bére átlagosan ötven százalékkal nőtt.

A szakorvosok és a szakgyógyszerészek tavaly szeptemberben 107 ezer forint béremelést kaptak, idén novembertől pedig további százezer forinthoz jutnak havonta. Az ápolóknak négy év alatt átlagosan 65 százalékkal nő a bérük; tavaly ez 26,5 százalékos illetményemelést jelentett. Az idén több lett a megyei kormányhivatalokban és a kulturális szférában dolgozók bére is.

Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár a közelmúltban jelezte: 2010 óta a közszférában foglalkoztatott mintegy hétszázezer munkavállalóból 556 ezernél valósult vagy valósul meg jelentős, érdemi béremelés. A teljes oktatási rendszerre 2010-hez képest több mint ötszázmilliárddal fordítanak többet, az iskolák támogatása is nagymértékben nőtt. A kormány érdemi kiadásnövekedéssel kalkulál az oktatás és az egészségügy területén is, 116,8 milliárd forintos és 221,2 milliárd forintos többlettel a jövő évi költségvetésben, ahol összességében 142 milliárd forint többletbérkiadással számolnak.