Gazdaság
Kormánycáfolat szocialista állításra
Több mint hatszázerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az elmúlt hat évben, a huszonöt év alattiaknál kilencvenezerrel
Az MSZP alelnöke szerint hazudnak a statisztikák, az elsődleges munkaerő-piacon ugyanis az elmúlt években mértékadó módon nem nőtt a munkahelyek száma. Gúr Nándor szerint a minimálbér idei emelése is megkésett, és nem hozza vissza a külföldön dolgozókat. Az országgyűlési képviselő szerint a kormány öt éven keresztül meglopta a minimálbéreseket, 2016-ra értek el oda, hogy nagyjából ugyanakkora volt a legkisebb havi bér vásárlóértéke, mint 2010-ben.
Az ellenzéki politikus szavaira reagálva Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) miniszteri tanácsadója lapunknak mindezt adatokkal alátámasztva cáfolta. Nyolc év alatt, 2002 és 2010 között 115 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma – a huszonöt év alatti fiataloké még ennél is nagyobb mértékben, 167 ezer fővel –, míg 2010 és 2016 között, azaz hat év alatt 620 ezerrel nőtt – a huszonöt év alatti fiataloké ezen belül csaknem kilencvenezerrel. Ami a munkanélküliek számának alakulását illeti, 2002 és 2010 között megduplázták az akkori kormányok, 2010 és 2016 között pedig megfelezte az Orbán-kormány. Az utóbbi hat évben bekövetkező munkaerő-piaci javulás a legjelentősebb Európában, és jelenleg nálunk a harmadik legkisebb a munkanélküliségi ráta a tagállamok között. Érdemes emlékeznünk arra – tette hozzá Szalai Piroska –, hogy a 2004 és 2008 közti időszakban mi voltunk az egyetlen az újonnan csatlakozó országok között, amely nem tudott javítani a foglalkoztatási mutatókon, és ezért mindenki megelőzött minket. 
A 620 ezer fős foglalkoztatás-növekedés kevesebb mint harmadát adja a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók létszámának e hat évben történő növekedése. Ezen kívül 420 ezer fővel a magyarországi telephelyen és az elsődleges munkaerő-piacon dolgozók létszáma is bővült.
Tehát, Gúr Nándor állításával szemben az igazság az, hogy az elsődleges munkaerő-piacon mértékadó módon nőtt a munkahelyek száma. Mivel a statisztikák módszertanában nem volt változás, ezért ugyanúgy mérik fel a fiatalok – köztük a tanulás mellett dolgozó diákok – foglalkoztatását, mint 2002 és 2010 között tették. E tekintetben is téved az MSZP alelnöke – vélekedett az NGM szakértője. Ugyanez igaz a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében is. Ugyanis, 2010 III. negyedévében 228,7 ezer fő dolgozott heti 36 óránál kevesebb munkaidőben, 2016 azonos időszakában pedig 230,3 ezer fő. Tehát e terület nem járult hozzá a növekedéshez.
Ami a minimálbér reálértékét illeti, Gúr Nándor ezt is bírálta. Azt mondta: megtöbbszöröződtek a minimálbérre rakódó terhek. Ezzel kapcsolatban Szalai Piroska szintén cáfolt: a minimálbér reálértéke 2002 és 2010 között nem változott, sőt kicsit csökkent is. Ám 2012 óta jelentős növekedés kezdődött, és idén a reálérték a 2002-es, illetve az azzal megegyező 2011-es érték másfélszeresére emelkedett. Idén a nettó minimálbér a két és a több gyermekesek esetében már százezer forint feletti, 2018-tól pedig a tervek szerint valamennyi gyermek után járó kedvezményre jogosult számára a gyermekek számától függetlenül meghaladja a százezer forintot. Ez a kormány és a szociális partnerek november végi megállapodásának következménye, konkrét intézkedés, nem csak egy ígéret. Hozzátette: tény, hogy az egyszeri minimálbér-emelkedés nem tudná megoldani az évtizedek alatt felhalmozódott bérlemaradást, de már évek óta következetesen növekszik a minimálbér, sőt ez a jövő évben is folytatódik majd. „Látszik, hogy a kormány elkötelezett e témában, és olyan jelentős intézkedések születnek, amelyekhez hasonlók korábban soha” – nyilatkozott a szakértő.