A mai alacsony bérszínvonal gátja egy nagyobb arányú gazdasági növekedésnek Magyarországon, ezért fontos a bérek felzárkóztatása, ami pozitívan hatna a belső fogyasztásra, ezáltal a gazdaság versenyképességére is - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke pénteken.
Az MTI-nek adott évértékelő interjúban az elnök hozzátette: nem érdeke a szakszervezeteknek, hogy olyan béremelésbe vigyék be a munkáltatói oldalt, ami munkahelyek elvesztésével jár. Olyan megoldásokat keresnek a foglalkoztatókkal és a kormány képviselőivel folytatott bértárgyalások során, amivel életminőség javulást érhetnek el, foglalkoztatás-vesztés nélkül - mondta.
A szakszervezeti vezető pozitívan értékelte, hogy a kormány rájött: a költségvetést illetően az adótörvényeket együtt kell tárgyalni a minimálbérrel. A kormányoldal már most kezdeményezte a tárgyalások megkezdését a 2017. évi bérekről, mivel várhatóan márciusban benyújtják a 2017-es költségvetési törvényjavaslatot a parlamentnek.
A MaSzSZ stratégiai célja a tárgyalások során, hogy 2018-ig a nettó minimálbér elérje a létminimum szintjét. Jelenleg a munkáltatói oldal 3 százalékos béremelést tart elfogadhatónak, a szakszervezetek a minimálbér 9, a garantált bérminimum 13 százalékos emelését tűzték ki célul. A szakszervezeti vezető előrelépésként értékelte, hogy Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára egy televíziós műsorban azt mondta, hajlandóak érdemben növelni a 3 százalékot, ha a szakszervezetek is elmozdulnak eredeti álláspontjuktól.
Kordás László hangsúlyozta: a bértárgyalásokon a kormány nem tekinthet külső szemlélőként az eseményekre, mivel a legnagyobb, több mint 700 ezer embert foglalkoztató munkáltató az országban. Hozzátette: sok szociális ellátás, járulékok kiszámítása a minimálbérhez kötött, ami hatással van az adótörvényekre és a költségvetésre is. Mivel ezeket a törvényeket már elfogadták a jövő évre vonatkozóan, a szociális partnereknek nincs már mozgásterük álláspontjaik alakításában. Mi elmentünk a falig - fogalmazott. Megjegyezte: volt már példa arra, hogy év közben módosították a költségvetést és az adótörvényeket, lépcsőzetesen valósították meg a minimálbér-emelést, ágazatonként különböző időpontokban életbe léptetve, hogy a vállalkozók fel tudjanak készülni a változásra.
A MaSzSz elnöke közölte: ha nem lesz előrehaladás a minimálbér ügyében a jövő héten, elképzelhető a szakszervezeti oldalról nyomásgyakorló eszközök alkalmazása, amiről a jövő heti elnökségi ülésen döntenek. A Férfi 40 kezdeményezéssel kapcsolatban elmondta: vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak az egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozva. Nem adják fel, meg kell teremteni a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségét az egészségkárosító munkakörökben dolgozók számára - fogalmazott.
Kordás László elmondta: február végén olvadt össze a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és az Autonóm Szakszervezeti Szövetség. Ezzel egy "régen várt fúzió" valósult meg, új szakszervezeti struktúra kezdett működni, amely a jövőben várhatóan hatékonyabbá teszi az érdekvédelmet. Vélekedése szerint megindul az eddigi megosztottság felszámolása, ami nem lesz egy gyors folyamat, de az első lépés megtörtént.
