A korábbiakhoz képest kevésbé feszített tempóban is teljesíthetik a hazai bankok a projekthitelekhez kapcsolódó tőkekövetelményeket. Így a bankszektor még inkább támogathatja a hitelezést.
A korábban jelzetthez képest a projekthitelek után képződő tőkekövetelményt féléves csúszással, csak 2017 közepétől, a rendszerszinten jelentős bankok többlettőke-követelményét pedig négyéves lépcsőzetes bevezetéssel, 2020-ig írja csak elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – jelentette be tegnap közleményében a jegybank, amit a Portfolio idézett. A jelentős szabályozási könnyítés szerint a rendszerszinten jelentős pénzügyi intézményekre vonatkozó 0,5-2,0 százalékos többlet-tőkekövetelményt nem 2017. január elsejétől, hanem 2020-ig fokozatosan vezetik be. Emellett fél évvel, 2017. július elsejére tolták ki a mérlegükben megmaradó – így például a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nek nem értékesített – rossz projekthitelekre vonatkozó többlet-tőkekövetelmény teljesítését. A 2020-ig tartó alkalmazkodási időszak a pénzügyi stabilitás erősítése mellett támogatja a hitelezés kibontakozását. A most megállapított ütemezés összhangban áll a nemzetközi szabályozói gyakorlattal – hangsúlyozta az MNB.
A rendszerszinten jelentős intézmények esetleges pénzügyi nehézsége azonban veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítő rendszer működését, és közvetve reálgazdasági problémákat is eredményezhet. Ezért az MNB kiemelt figyelemmel követi működésüket és sokkellenálló képességüket úgynevezett plusz (addicionális) tőkepuffer előírásával erősíti.
A rendszerkockázati tőkepuffer bejelentése óta a bankok mérlegtisztítást hajtottak végre: a problémás állomány a 2014 harmadik negyedévi 820 milliárdról 2016 második negyedévének végére 310 milliárd forintra csökkent. Számos intézmény esetében, részben a technikai részletek tisztázása, részben a megfelelő vevő kiválasztása miatt, a már folyamatban levő portfólió eladások lezárása elhúzódhat. A meghosszabbított alkalmazkodási időszakban a bankok viszont leépíthetik a problémás kintlevőségeiket.
A rendszerszinten jelentős intézmények esetleges pénzügyi nehézsége azonban veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítő rendszer működését, és közvetve reálgazdasági problémákat is eredményezhet. Ezért az MNB kiemelt figyelemmel követi működésüket és sokkellenálló képességüket úgynevezett plusz (addicionális) tőkepuffer előírásával erősíti.
A rendszerkockázati tőkepuffer bejelentése óta a bankok mérlegtisztítást hajtottak végre: a problémás állomány a 2014 harmadik negyedévi 820 milliárdról 2016 második negyedévének végére 310 milliárd forintra csökkent. Számos intézmény esetében, részben a technikai részletek tisztázása, részben a megfelelő vevő kiválasztása miatt, a már folyamatban levő portfólió eladások lezárása elhúzódhat. A meghosszabbított alkalmazkodási időszakban a bankok viszont leépíthetik a problémás kintlevőségeiket.
