Könnyebbségek az adózásban

Az Országgyűlés 131 igen, 33 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett fogadta el az adótörvény-javaslatot, az ellenzék nem támogatja a változtatásokat (Fotó: Ficsor Márton)

A parlament 131 igen, 33 nem szavazattal, 23 tartózkodás mellett elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott 182 oldalas dokumentum szinte minden adótörvényt módosít. Ugyancsak elfogadta az Országgyűlés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot is. Utóbbi szerint az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka, amely főszabályként a kifizetőt terheli. Ez a közteher a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának hatéves bérmegállapodásában foglaltak szerint a bérek növekedésének függvényében a következő években további négy alkalommal két-két százalékponttal csökkenhet.

A korábban az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek jövőre a szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek, egyebek mellett az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, amelyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege. Emellett adót kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének hetvenöt százaléka, valamint a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének négy százaléka után.

Bevezették a munkaerőpiacra lépők kedvezményét, amely a korábban inaktív munkavállalókat segíti. Az adókedvezmény már nemcsak százezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesz érvényesíthető. A nyugdíjasok foglalkoztatása után jövőre már egyáltalán nem kell szociális hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak. Egyszerűsödik is ezzel a korosztály foglalkoztatása, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a tizenöt százalékos személyi-jövedelemadót kell fizetni. Ez a lépés a hagyományos rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatásnak, illetve az egyéni munkavállalásnak is kedvez, a nyugdíjasszövetkezeteken keresztül munkát vállalók után eddig is csak személyi jövedelemadót kellett fizetni.

A kettő foglalkoztatási forma között lényeges különbség az időbeli rugalmasság, a tagok dönthetnek arról, hány napon vállalnak munkát az adott héten vagy hónapban, míg a továbbfoglalkoztatás a Munka törvénykönyve szerint működik. Ezzel párhuzamosan megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása.