Gazdaság
Költségvetési Tanács: Stabilitásra épül a jövő évi költségvetés
Nincsenek alapvető kifogásaik a szakértőknek
Közzétette tegnap a Költségvetési Tanács a 2017-es költségvetési törvényjavaslat tervezetéről alkotott véleményét. A parlament honlapján olvasható, tizenhárom oldalas anyag szerint a grémiumnak a jövő évi büdzsével kapcsolatban a hitelességre és a végrehajthatóságra nézve „nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a véleményezésre átadott dokumentummal kapcsolatban az egyet nem értés jelzését”. A testület megítélése szerint a törvénytervezet megalapozott makrogazdasági prognózison nyugszik.
A Költségvetési Tanács úgy ítéli meg, a bevételi és a kiadási előirányzatok alapvetően összhangban vannak a makrogazdasági előrejelzésekkel, a 2015. évi előzetes teljesítéssel és a 2016. évi várható folyamatokkal, valamint a tervezetben szereplő kormányzati intézkedésekkel. A testület megalapozottnak tartja a tervezés alapjául szolgáló 3,1 százalékos GDP- (bruttó hazai termék) növekedési prognózist, a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt és az államadósság csökkenését GDP-arányosan az idei 73,5 százalékról 71,9 százalékra.
A hiánycél emelkedésével várhatóan a strukturális hiány is emelkedik, ez azonban az uniós szabályok értelmében nem vezethet túlzotthiány-eljáráshoz (EDP) – jegyzik meg. Fontosnak tartják ezért, hogy a kormány a törvényjavaslat indoklásában mutassa be: a hiánycél eleget tesz az Európai Unió (EU) strukturális hiányra vonatkozó kritériumának, továbbá a stabilitási törvény ezen nyugvó követelményének.
A tanács pozitívan értékeli, hogy elkülönül a működési és a felhalmozási, valamint az uniós fejlesztéseket tartalmazó költségvetés. Ez segíti a folyamatok átláthatóságát, a hosszú távú növekedést megalapozó kiadások elkülönítését a folyó kiadásoktól.
Feszítettnek tartják ugyanakkor a véleményezők az általános forgalmiadó- és a személyi jövedelemadó-előirányzatok emelését a megelőző évhez képest, és megjegyzik, hogy teljesítésükhöz az adóbeszedés hatékonyságának további javítása szükséges.
A tanács indokoltnak tartja továbbá, hogy a költségvetés tervezete az előre nem látható feladatokra, kiadásokra, valamint az esetleges bevételi elmaradásokra háromféle tartalékképzést is előír.
A Költségvetési Tanács úgy ítéli meg, a bevételi és a kiadási előirányzatok alapvetően összhangban vannak a makrogazdasági előrejelzésekkel, a 2015. évi előzetes teljesítéssel és a 2016. évi várható folyamatokkal, valamint a tervezetben szereplő kormányzati intézkedésekkel. A testület megalapozottnak tartja a tervezés alapjául szolgáló 3,1 százalékos GDP- (bruttó hazai termék) növekedési prognózist, a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt és az államadósság csökkenését GDP-arányosan az idei 73,5 százalékról 71,9 százalékra.
A hiánycél emelkedésével várhatóan a strukturális hiány is emelkedik, ez azonban az uniós szabályok értelmében nem vezethet túlzotthiány-eljáráshoz (EDP) – jegyzik meg. Fontosnak tartják ezért, hogy a kormány a törvényjavaslat indoklásában mutassa be: a hiánycél eleget tesz az Európai Unió (EU) strukturális hiányra vonatkozó kritériumának, továbbá a stabilitási törvény ezen nyugvó követelményének.
A tanács pozitívan értékeli, hogy elkülönül a működési és a felhalmozási, valamint az uniós fejlesztéseket tartalmazó költségvetés. Ez segíti a folyamatok átláthatóságát, a hosszú távú növekedést megalapozó kiadások elkülönítését a folyó kiadásoktól.
Feszítettnek tartják ugyanakkor a véleményezők az általános forgalmiadó- és a személyi jövedelemadó-előirányzatok emelését a megelőző évhez képest, és megjegyzik, hogy teljesítésükhöz az adóbeszedés hatékonyságának további javítása szükséges.
A tanács indokoltnak tartja továbbá, hogy a költségvetés tervezete az előre nem látható feladatokra, kiadásokra, valamint az esetleges bevételi elmaradásokra háromféle tartalékképzést is előír.