Ha nincs banki elszámolás és a devizahitelek forintosítása, akkor horrorforgatókönyv következett volna be a frankalapú hitelek esetében, ugyanis egy évvel ezelőtt megszüntette a frank euróval szemben fennálló küszöbét a svájci jegybank.
Befektetők millióit, gazdasági és politikai döntéshozók sokaságát sokkolta a Svájci Nemzeti Bank (SNB), amikor is 2015. január 15-én eltörölte a svájci frank euróval szembeni árfolyamának 1,20-as szinten rögzített küszöbét. Az árfolyam „lereagálta” a döntést – a bejelentést követően el is szállt a frank: s azóta pedig nagyjából tartja is az értékét. Igaz, az elmúlt hónapokban hat százalékkal gyengült korábbi erejéhez képest. Pontosan egy éve a korábbi 267 forintot érő frank értéke a 320-as szintre ugrott hazánkban.
Svájcban – a napi üzletmenetben – egy az egyben váltják az eurót frankra. S egy év távlatában elmondható, a hatalmas tartalékokkal, jelentős készletekkel bíró Svájc túlélte az árfolyamsokkot, sikerült elkerülnie a recessziót. Ugyanakkor a svájci jegybank jelentős veszteséget szenvedett el tavaly: az előzetes adatok szerint 23 milliárd frankos mínusszal zárta a 2015-ös évet. Magyarországnak különleges volt a viszonya a frankhoz: mind a háztartások, mind pedig a cégek leginkább az alpesi ország devizanemében adósodtak el. Olyannyira, hogy a kelet-közép-európai régión belül itt volt a legnagyobb a frankalapú hitelek kitettsége. Hazánk a lakossági devizahitelek közel kilencven százalékát kitevő jelzáloghitelek forintosításának feltételeit még a svájci döntés előtt rögzítette (256,47 forint), 2014 novemberében, amelyen aztán február 1-jei fordulónappal a jelzáloghitelek forintosítását végrehajtották.
Mindez annak volt köszönhető, hogy az Országgyűlés – a kormány és a jegybank közös előkészítése nyomán – elfogadta a devizakölcsönök konvertálásáról szóló jogszabályt. Vagyis a horrorforgatókönyvek nem következtek be, köszönhetően annak, hogy a múlt év első felében lezajlott a devizahitelek tisztességtelenül felszámított árfolyamrésének és kamatemeléseinek visszarendezése, vagyis a devizahiteles elszámolás. Bár az érintettek közül sokan elégedetlenkednek, miszerint ez nem csökkentette eléggé a devizahitelesek terhét, ám ha nem lett volna elszámolás és forintosítás, egy „tipikus adós” törlesztőrészlete a svájci jegybank döntése miatt legalább a másfélszerese lenne a mostaninak. Hogy a forintosításra nem előbb került sor, az már nem a „véletlennel” és a „szerencsével”, hanem azzal magyarázható, hogy a forintosítás legkülönfélébb feltételei nagyjából 2014 végére értek be. Korábban a forintosításra csak aránytalanul nagy áldozatok árán lehetett volna sort keríteni.
A svájci frank „történettől” nem teljesen függetlenül a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó pénzügyi felügyelet átfogó vizsgálatba kezdett néhány brókercégnél, s ennek következményeként pattant ki tavaly a Buda-Cash-, a Quaestor- és a Hungária Értékpapír-botrány.
Kínában tárgyal a jegybank vezetősége
Matolcsy György jegybankelnök vezetésével MNB-delegáció folytat tárgyalásokat Kínában. A küldöttség Sanghajban részt vett a magyar és a kínai jegybank közös szervezésében megrendezett kínai–magyar pénzügyi fórumon, ahol felszólaltak a magyar és a kínai jegybank, valamint a Bank of China vezetői is. Ezt követően Matolcsy a Bank of China felsővezetőivel folytatott tárgyalást. A mostani úthoz hasonló csúcstalálkozóra legutóbb tizenhat éve került sor Magyarország és Kína között.
