Gazdaság

Kitűnő esztendeje volt tavaly a hazai turizmusnak

A kereskedelmi szállásdíjbevételek tíz százalékkal bővültek, a vendégéjszakák száma pedig hat százalékkal növekedett

Az első tíz hónap turisztikai adatai alapján 2016-ban is rekordévet zárhatott a turizmus. Ez vonatkozik a vendégéjszakák számára és a kereskedelmi szállásdíjbevételekre is.

Guller-Zoltán
Megújul az országmárka. Princzinger Péter vezérigazgató-helyettes és Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója (Fotó: Varga Imre)

Tavaly, a január–októberi időszakban a vendégek és a vendégéjszakák száma is hat százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a kereskedelmi szállásdíjbevételek tíz százalékkal bővültek, a szálláshelyek összes bevétele pedig nyolc százalékkal növekedett egy év alatt – mondta tegnap a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán. Hozzáfűzte: az adatok alapján feltételezhető, hogy a tavalyi év még a 2015-ös turisztikai rekorderedményeket is felülteljesíti. A vezérigazgató megjegyezte: a turizmus nem csupán vendégéjszakákról és szálláshelyekről szól, fejleszteni kell a gyógyhelyeket, a kulturális programokat, a sportrendezvényeket is. A Magyar Turisztikai Ügynökség törekvése, hogy a magyarországi turizmus lehetőségeit kiaknázzák, fejlődési ütemét pedig felgyorsítsák.

Guller Zoltán az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta: fontos szakmai változás, hogy az Országgyűlés döntése alapján a jövőben a turisztikai fejlesztések nem termék-, hanem desztinációalapúak, ennek eredményeként a „szigetszerű” korszerűsítések helyett teljes körű megújulások várhatók.

A vezérigazgató közölte: a kormány eddig három térséget nyilvánított kiemelt turisztikai desztinációnak, a balatoni térség fejlesztésére mintegy 365 milliárd forint magyar és uniós forrás jut, Sopron és a Fertő tó környékének megújulására pedig csaknem hatvanmilliárd forint. A harmadik térségre – Tokaj-Hegyaljára, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre – fordítható összegről még nem született meg a kormányhatározat.

A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha a kormány még ebben az évben kiemelt turisztikai térséggé nyilvánítaná az ország több, idegenforgalmi látványosságokban bővelkedő területét. Ezek közé tartozik Budapest és agglomerációja, Debrecen, Hortobágy, a Tisza-tó, Eger, Pécs, Villány, Békéscsaba, Sárvár és Kőszeg is.

Guller Zoltán szólt arról is, hogy még ebben az esztendőben megkezdődik a családbarát turisztikai fejlesztési terv megvalósítása, illetve elkészül Magyarország húsz évre szóló turisztikai stratégiája, valamint megindul az országmárka megújítása is.

Hamarosan kiírják a szálláshely-fejlesztési pályázatokat, amelyek célja, hogy öt éven belül az ország valamennyi szálláshelye egy kategóriát előrelépjen.

A vezérigazgató újságírói kérdésre az Airbnb-hálózatról azt mondta: az állam nem az online szolgáltatás felszámolására, hanem a jogkövető működés garantálására törekszik.

Guller Zoltán a turisztikai ágazat megoldandó kihívásai közé sorolta a turizmusban dolgozók itthon tartását, bérük emelését. Szerinte ennek az anyagi fedezetét egyebek mellett a vendéglátás áfájának idei és jövő évi mérséklése adhatja.