Gazdaság
Kiszámíthatóság, valamint biztonság
A 2017-es büdzsé az első, amelyet már nem kell válságköltségvetésnek tekinteni – Megkezdődött az általános vita a parlamentben
A kiszámíthatóság és biztonság jellemzi a 2017-es központi költségvetést. A jövő évi büdzsé az adócsökkentés és az otthonteremtés büdzséje is – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában tegnap. Fő célkitűzésként jelölte meg, hogy az állam hiány nélkül működjön jövőre, azaz csak annyit fordítsanak annak működtetésére, amennyit a bevételekből fedezni lehet – idézte a távirati iroda a politikust.
A részletekkel kapcsolatban Varga Mihály úgy fogalmazott: a jövő évi büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiánnyal számol. Mint mondta, 71,9 százalékra csökken az adósságmutató, amely 1,6 százalékkal alacsonyabb a 2016-osnál. Megjegyezte, az Európai Unió statisztikai hivatalával, az Eurostattal folyó vita – hogy különböző pénzintézetek működését hogyan számolja el Magyarország – egyelőre nem befolyásolta a költségvetés készítését.
Varga Mihály szólt arról is, hogy konzervatív módon készítették a javaslatot, két központi tartalékot is képeztek: az Országvédelmi Alapban hatvanmilliárd, az általános tartalékként szolgáló rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában száztízmilliárd forint van. A költségvetési fejezetenként képzett stabilitási tartalék összesen harmincötmilliárd forint, amelyet akkor lehet elkölteni, ha októberig a számok megfelelően alakulnak.
Az ország makrogazdasági helyzetét elemezve a tárcavezető közölte, hogy a kormány 2017-ben a magyar gazdaság fenntartható és stabil növekedésével, visszafogott inflációs környezettel számol.
A miniszter expozéjában megerősítette, csökken a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsa, január 1-jétől öt százalék áfa vonatkozik a friss tejre, baromfira, tojásra. Az éttermi szolgáltatások és az internet áfakulcsa tizennyolc százalékra mérséklődik. Mint mondta, reméli, az áfakulcsok csökkentését 2017 után is folytatni tudják.
A miniszter szólt arról is, hogy a kormány az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját hirdette meg, amelyre jövőre kétszáztizenegymilliárd forint áll rendelkezésre. A program részeként említette Varga Mihály a családok otthonteremtési kedvezményét, a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt, valamint a lakásértékesítési áfa csökkentését és a nemzeti otthonteremtési közösségek kialakítását. Kiemelte, jövőre változatlanul fennmarad a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszer – folytatta. Ismertetése szerint kétgyerekesek esetében tizenötezer forintra nő a családi adókedvezmény; az intézkedés éves szinten csaknem tizenötmilliárd forinttal javítja majd az érintett háromszázkilencvenezer adózó jövedelmi helyzetét.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a jövő évi költségvetés minden szakterület számára többletforrást juttat: oktatásra kétszázhetvenmilliárd forinttal, egészségügyre százhatvanhétmilliárd forinttal, a társadalombiztosítási és jóléti szférára százötvenötmilliárd forinttal, a kulturális tevékenységekre hatvanhatmilliárd forinttal, a sport és szabadidős ágazatokra pedig huszonkétmilliárd forinttal jut több, mint idén.
Varga Mihály a foglalkoztatás szerkezeti változtatásának egyik fő irányaként jelölte meg a jövőben, hogy megteremtsék a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenetet.
Közölte, folytatódik a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályája: 2017-től további öt százalékkal nő a bérük, az emelés fedezetéül 139,3 milliárd forintot biztosítanak. Hozzátette: a 2016 júliusától a járási hivatalokban kezdődő, majd január 1-jétől a megyei kormányhivataloknál folytatódó állami tisztviselői életpálya-modellre 42,2 milliárd forint lesz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóinál háromlépcsős életpályát vezetnek be, amelynek 27,5 milliárd forintos fedezetét is biztosítják – mondta.
Kitért arra is, hogy az egészségügyben, a szociális szférában és a kulturális ágazatban az egyeztetések folynak, így pontos számot nem tud mondani, de a bérfejlesztés fedezete benne van a költségvetésben.
Varga Mihály elmondta, a 2014-2020 közötti uniós támogatások több mint felét 2016-ban hirdetik meg, a fennmaradó forrásokra pedig a 2017 elejétől lehet majd pályázni. Varga Mihály beszámolt arról is, a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolnak mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap esetében. Hozzátette: megőrzik a nyugdíjak reálértékét, 2017-től 0,9 százalékos nyugdíjemelés lesz.
Folytatódó családbarát politika, Több adókedvezmény, ösztönző lakásépítés
Vezérszónokok és pártvélemények
A pártok vezérszónokai eltérően látják a büdzsé tervezetét. A kormány továbbra is az áfacsökkentés kedvező hatását és az otthonteremtés jelentőségét hangsúlyozta a büdzsé vitájában.
A költségvetés tervezete garantálja, hogy mindenki egy újabb lépést tehessen előre – mondta Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka. Az intézkedések közül az áfacsökkentés hatását emelte ki. Folytatódik a családbarát politika is: tovább emelkedik a családi adókedvezmény összege a kétgyermekes családoknál – jelezte. A lakásépítés éve lesz 2017 Magyarországon – folytatta a kormánypárti képviselő –, a költségvetés ugyanis több mint kétszázmilliárd forintot fordít az otthonteremtés támogatására. Mindez komolyan érinti az államháztartás bevételi oldalát, de a kormánynak nem áll szándékában felpuhítani a büdzsét – mondta Szűcs Lajos. Szólt arról is, hogy az ideihez képest a következő évben jelentős gyorsulás várható a gazdaság növekedésében. Emellett folytatódik az államadósság elleni harc. Az infláció mértéke pedig valószínűleg nem éri el az egy százalékot sem. Szűcs Lajos szerint az elmúlt hat év gazdaságpolitikája egyértelműen sikeres, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és visszafizette az IMF–EU-hitelt.
A családok számára olyan kedvező költségvetést, mint a jövő évi, polgári kormány még sosem tudott beterjeszteni – hangsúlyozta Hargitai János, a KDNP vezérszónoka. Beszélt arról, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével egy átlagos család évente mintegy 35-40 ezer forintot takaríthat meg. A költségvetés új szerkezetére utalva elmondta: elkülönülten olvashatók ki abból a működési kiadások, a hazai és az uniós fejlesztési források. Óvatosnak ítélte a költségvetés tervezését, hiszen az kétszázmilliárd forintos tartalékkal tervez.
A kiszáradt gazdaság költségvetésének tartja a jövő évi büdzsét a Jobbik. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt vezérszónoka az általános vitában úgy értékelte, hogy számos ponton „szakmai blődlik” szerepelnek az előterjesztésben. Kitért arra is, hogy az áfacsökkentés egy átlagos család fogyasztói kosarának hat-hét százalékát érinti csupán.
A szemfényvesztés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét az MSZP elnök-frakcióvezetője, Tóbiás József. A törvényjavaslat általános vitájában úgy értékelte, a 2017-es költségvetés egy a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre, az emberek többségének azonban semmilyen reményt nem ad helyzete megváltozásához. A további leszakadás és a magánérdekek költségvetésének nevezte a 2017-es büdzsét Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka. Úgy vélte: ez a költségvetés a ma rendelkezésre álló alternatívák között a legrosszabb választás, rossz döntéseket tartalmaz rosszul kitűzött célok érdekében, nem old meg sürgető problémákat, és nem segít Magyarországon. A zsarnokok és az erkölcsi nullák költségvetésének nevezte a 2017-est Szabó Tímea, a PM független képviselője, aki szerint nyolcmillió ember elszegényedése várható. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja a költségvetésben nagyobb összegeket fordítana a jövőben hasznosuló területekre, például az oktatásra, az egészségügyre, a korai fejlesztésre, az egészségmegőrzésre és az innovációra.
Ezzel szemben a német nemzetiségi szószóló köszönetet mondott a korábbi évek forrásnöveléséért
Az ellenzéki vezérszónokokra reagálva Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt mondta: az ellenzéki frakciók nem ismerik
a költségvetési javaslatot, a gazdaságpolitikai számok ugyanis épp az ellenkezőjét mutatják az állításaiknak.
Megjegyezte, hogy míg 2002 és 2010 között folyamatosan nőtt az államadósság, addig 2011-től évről évre csökken. Az államtitkár visszautasította, hogy a kormány forrásokat vonna ki az oktatásból és az egészségügyből. Mint ismertette, 2016-ról 2017-re 166 milliárd forinttal nőnek az egészségügy kiadásai, az oktatási jellegű pluszkiadások pedig meghaladják a kétszázmilliárd forintot.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az otthonteremtéssel kapcsolatos ellenzéki bírálatokra úgy reagált: igenis segítséget jelent mindenkinek. Németh Szilárd (Fidesz) szerint évek óta először jelentős fejlesztésekre, létszámbővítésre lesz lehetőségük a szolgálatoknak, amivel hozzájárulhatnak a terrorcselekmények megelőzéshez.
A TEK 2017-es, hét és fél milliárd forinttal több, csaknem húszmilliárd forintos költségvetése 372 ember felvételére ad lehetőséget – ismertette.
Megalapozott makrogazdasági mutatók
A Költségvetési Tanács (KT) megalapozottnak találta a 2017-es büdzsénél figyelembe vett makrogazdasági mutatókat, továbbá a bevételeket és kiadásokat, valamint teljesíthetőnek ítélte mind az államháztartási hiány, mind az államadósság GDP-arányos mértékére kitűzött célokat – mondta Kovács Árpád, a szervezet elnöke az Országgyűlésben. A törvényjavaslatban szereplő dinamikus GDP-bővülést megfelelően alátámasztják a növekedés forrásai, s az előterjesztés maga is tartalmaz gazdasági növekedést szolgáló intézkedéseket. Az adóbevételeket összességében reális alapon, az egyéb bevételeket konzervatívan tervezték – értékelt, hozzátéve: a növekedés és a stabilitás lehetőséget nyújt az adókulcsok számottevő, célzott mérséklésére, az adókedvezmények bővítésére. A Költségvetési Tanács megállapításai szerint a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a javaslatban bemutatott gazdasági folyamatokkal. A szakembervéleménye szerint megvalósul az alaptörvény előírása, ugyanis 2017 végére az államadósság-mutató 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken.
Teljesíthető bevételi előirányzatok
Az Állami Számvevőszék elnöke Domokos László a 2017-es költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitájában hangsúlyozta: az ÁSZ vizsgálata szerint a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés teljesülése esetén a bevételi előirányzatok megvalósíthatók. A szakember közlése szerint a törvényjavaslat – egy előírás kivételével – megfelel az alaptörvényben a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, valamint az államháztartásról szóló törvényben meghatározott követelményeknek. Domokos László kijelentette: a 2017. évi költségvetés lesz az első, amelyet már nem kell válságköltségvetésnek tekinteni. Szerinte ez a büdzsé szakíthat a megszorító költségvetési politikával, a rövid távú gondolkodással és azzal a sok kárt okozó korábbi gyakorlattal, amely szerint sok feladatra egy kicsivel kevesebbet irányoztak elő a szükségesnél, így év közben többször is módosítani kellett a költségvetést, vagy az intézmények kényszerültek rá arra, hogy beruházásokat átütemezzenek, számlák kifizetését tologassák egyik évről a másikra.