Kiszámíthatóvá és elfogadhatóvá vált a magyar gazdaságpolitika. Az idei kedvező folyamatokat jelző, esetenként a vártnál is jobban alakuló mutatók után 2016-ra az a feladat, hogy az eddigi pályát sikerüljön megőrizni. Ehhez a gazdasági kormányzat négy kiemelt stratégiafejlesztési irányt határozott meg.
Az ország szinte valamennyi makrogazdasági mutatója kedvező, közülük sok meghaladja az uniós átlagot, így a külföldi pénzpiaci és reálgazdasági befektetők, hitelminősítők ma már nem elutasítják, hanem elfogadják és számos esetben támogatják a magyar gazdaságpolitikát. Az év egészében három százalék körüli gazdasági növekedés, és a jogszabályban rögzített, GDP-arányos, 2,4 százaléknál nagy valószínűséggel kisebb államháztartási hiány várható, és a munkanélküliség szintje is egyre kisebb – jelentette ki tegnap Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) XVII. Pénzügyi Csúcstalálkozóján.
Az államtitkár a jövő év legfontosabb kihívásának tartja megőrizni a gazdaság idei lendületét, amelynek érdekében felidézte a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett növekedést segítő, négy kiemelt stratégiai pontot. Így a munkaerőpiac további fejlesztését mind a szakképzési, mind a felsőoktatási rendszer átalakításával, a vállalkozói szektor hitelezési aktivitásának erősítését, amelyben a bankadó csökkentése is segíthet. Az uniós források felhasználásának felgyorsítását, valamint a lakásépítési és -felújítási piac élénkítését.
Surányi György egykori jegybankelnök a konferencián a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi önfinanszírozási tevékenységét értékelve rámutatott: a folyamat növeli a jegybank önállóságát és játékterét, miközben mérsékli a gazdaság kiszolgáltatottságát a külső, piaci folyamatokkal szemben. Egyre több állampapír kerül hazai, főleg banki tulajdonba, ami a majdani visszafizetés szempontjából is kedvező, hiszen nem kell külön számolni az országkockázati felárral. Ugyanakkor az államadósságot eddig finanszírozó külföldiek állampapír-eladásai arra utalnak, hogy azok elfordulnak a magyar piactól. Az ország külső finanszírozási képessége ugyan folyamatosan jó, ám a tőkevonzó képessége jelentősen romlott.
A miniszteri kerekasztal résztvevőitől Czakó Borbála, a HBLF elnöke az elmúlt két évtized értékelését kérte, amire szinte egységes válasz érkezett: a magyar gazdaság nem használta ki eléggé az erőforrásokban rejlő lehetőségeket. Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere szerint a rendszerváltáskori ötven százalék körüli újraelosztási ráta máig nem változott érdemben. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is úgy vélte, hogy a korábbi időszakban a gazdaság teljesítménye nem volt elég a versenyképességhez a magas újraelosztás mellett, ezért a költekezést mindig valamilyen külső forrásból fedezték. Fellegi Tamás, az előző Orbán-kormány fejlesztési minisztere hangsúlyozta: a következő években meghatározónak kell lennie a befektetői bizalom erősítésének.
Ha a britek kilépnek, tárgyalások jönnek
2 perces interjú: Bod Péter Ákos, egyetemi tanár
– Mekkora ütemben lendítenek a magyar gazdaságon az uniós források?
– Ha a csatlakozásunk óta eltelt több mint egy évtized növekedését nézzük, gyakorlatilag semekkorában, a kimutatások szerint pedig 0,2 százalékot évente. De már nem is ez a lényeg.
– Hanem?
– Sokkal fontosabb, hogy mi lesz. Amennyiben például a britek kilépnek az Európai Unióból, akkor újraosztják a lapokat, pontosabban a pénzügyi kereteket.
– Jobban teljesít a gazdaság?
- Önmagához képest feltétlenül, ugyanakkor a 2008-2009-es világgazdasági válság előtti modell működésképtelenné vált.
– Eközben az állam egyre nagyobb aktivitással vesz részt a nemzetgazdaság „vezetésében”. Jó az irány?
– Az irány jó, de sokszor hiperakti-vitást mutat az állam, amit a gazdaság szereplői nem mindig értenek.
– Volt jegybankelnökként lazának tartja a monetáris politikát?
– A jegybank kihasználja azt, amit lehet. Az élet pedig megoldja a „problémáját”.
– Milyen problémáját?
– Jövőre már visszatér az infláció, így nem kell majd aggódni azért, hogy nincs pénzromlási üteme a gazdaságnak.
– Nem pusztán a jegybanki alapkamat alacsony, hanem a költségvetési hiány is. Azaz: minden rendben. Vagy nem?
– A 2002-es állapotot figyelembe véve tény, hogy alacsony az államháztartási deficit, véleményem szerint azonban a magán-nyugdíjpénztári vagyon „beforgatásával” jócskán akadt az elmúlt években tér a fiskális kiengedésekre.
– Visszatérve az uniós források gazdaságra gyakorolt hatására, miért nem tudtunk fejlődni?
- A fejlődés lehetősége még a levegőben van, lásd például a szlovákokat, azonban Belgium nívójára sosem jut el a magyar életszínvonal. Ha a brüsszeli ingyenforrásokhoz a nyertes vállalkozó piacot is talál, akkor lesz mód a multiplikátorhatásra az EU-s pénzek esetében. (SZCS)
