Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését az OECD, amely változatlanul hagyta a jövő évi GDP-bővüléssel kapcsolatos becslését. A költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a kormány prognózisához hasonlóan látja az OECD - közölte az NGM.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán ismertetett országjelentésében egyebek között az szerepel, hogy idén 1,6 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP) a tavaly várt 2,4 százalék helyett. A párizsi székhelyű szervezet továbbra is 3,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre.
Az idei hiányt 1,9 százalékon tartották, míg a várható jövő évi deficitet 1,5 százalékról 2,6 százalékra változtatták. A jelentés összeállítói az idei várható inflációt a novemberben becsült 2,2 százalékról 0,1 százalékra, a jövő évit 2,7 százalékról 1,7 százalékra módosították.
Az OECD szerint a GDP-arányos államadósság a novemberben várt 74,6 százalék helyett 74,3 százalékra csökken, jövőre 73,3 százalék lesz a tavaly becsült 72 százalék helyett. A jelentés az idei gazdasági növekedés lassulását az állami beruházások csökkenésével indokolta, amit az EU szerkezeti alapjainak lassúbb beérkezése okoz, jövőre viszont már újra nagyobb ütemre kapcsol a gazdaság.
A dokumentum szerint szilárd marad a lakossági kereslet, a foglalkoztatás tovább bővül. A közmunkaprogramot (amelynek költsége a GDP fél százalékpontja) fokozatosan le kellene építeni, ahogy növekednek a foglalkoztatási lehetőségek a magánszektorban - írták.
A jelentés szerint az infláció növekedésével a jegybanknak lehet, hogy semlegesebb monetáris politika felé kellene elmozdulnia 2017 végéig. A globális gazdaági válság óta alacsony a termelékenység növekedése. Átfogó szerkezeti reformokra van szükség a versenyképesebb vállalatok és megfelelően felkészített munkaerő kialakulása érdekében. Csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, és jobban kell használni a szabályozási vizsgálatokat az átláthatóság, a stabilitás és a jogszabályalkotási folyamatok javítása érdekében - áll a szövegben.
A magyar reakció
A fiskális folyamatokat és az inflációs pályát is hasonlóan látja az az OECD - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára.
Az OECD a gyengébb első negyedéves adatokkal magyarázza az idei GDP-előrejelzésének csökkentését, ugyanakkor az elemzés is utal az uniós források felhasználásának ciklikusságára. A magyar kormány úgy látja, hogy a kifizetések az év hátralévő részében jelentősen felgyorsulnak, és beindul a lakásépítési program is, amely lökést ad, az építőiparnak, a beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek - hangsúlyozta az államtitkár. Az építőipar bővülő teljesítményét vetítik előre a dinamikusan növekvő új megrendelések, illetve a magas kapacitáskihasználtság is - tette hozzá.
Kifejtette, emellett a feldolgozóipari rendelésállomány előző évinél is magasabb szintje az ipar erősödést jelzi. Az első negyedévben a téli leállások és a különböző technikai problémák hatására az autóipar visszahúzta a növekedést, ezek megszűntével a szektor várhatóan visszanyeri a tavalyi évre jellemző lendületét, ami az eredeti előrejelzéseknek megfelelően segíti a következő negyedévek növekedését.
Az OECD elismerően szól a kedvező munkapiaci folyamatokról, a bővülő foglalkoztatottságról és a rekordalacsony munkanélküliségről - folytatta Hornung Ágnes. A lakosság dinamikusan növekvő reáljövedelme a fogyasztást támogatja, ezt támasztja alá az emelkedő lakossági bizalmi index is - fűzte hozzá.
