Kínai-magyar vegyesvállalatot hoz létre a Magyar Posta Zrt. két kínai logisztikai társasággal közösen, 3 millió eurós (900 millió forint) törzstőkével, az erről szóló megállapodást a felek hétfőn írták alá a Budapesten megrendezett kínai-kelet-közép-európai csúcstalálkozó üzleti fórumán - közölte a Magyar Posta az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a közös vállalattal lehetőség nyílik arra, hogy a Kínából érkező küldemények gyorsabban érjenek célba Európában és Magyarországon, a tervek szerint az első küldemények a közös vállalaton keresztül 2018 első negyedévének végén érkeznek Magyarországra.
A létrejövő vegyes vállalat, a Chinese-European Supply Chain Zrt. 35 százalékos tulajdonosa a Magyar Posta Zrt., szintén 35 százalékos tulajdonos a sanghaji székhelyű ZTO Express és 30 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik a Ningbo Talents IT Co. Ltd.
A vegyesvállalat célja egy európai logisztikai bázis kialakítása, amelynek feladata a Kínából érkező küldemények hatékony kezelése és a magyar címzettekhez, valamint más európai országokba való továbbítása. Az ügyfelek legfőbb igénye az, hogy minél gyorsabban megérkezzen a megrendelésük, és ezzel a lépéssel nagymértékben lerövidülhet a szállítási idő Kína és Európa, illetve Magyarország között.
A Magyar Postának nem csupán jelentős árbevétel-növekedést hozhat az együttműködés, illetve az új vállalat megalakulása, hanem lehetőséget ad arra is, hogy növekvő piaci részesedésével a kelet-közép-európai áruszállítási piac meghatározó szereplője legyen - mondta a közleményben Illés Zoltán, a vállalat elnök-vezérigazgatója.
A Magyar Postánál egyre jelentősebb szerepet kap a nemzetközi tevékenység. A nemzetközi forgalomhoz köthető bevételek nagysága és aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt, jelenleg a bevételek 11 százaléka származik ebből. A Kínából Magyarországra érkező levélküldemény mennyisége a teljes import levélvolumen 36 százalékát teszi ki. A Magyar Posta Zrt. a belföldi CEP (Currier-Express-Parcel, magyarul futár-expressz-csomag) piacon piacvezető 34 százalékos részesedéssel.
A ZTO Express küldeményvolumen alapján 2., árbevétel alapján piacvezető szereplő a kínai CEP piacon. Tavalyi évben az összes küldemény 14 százalékát a ZTO szállította Kínában, olyan partnerekkel működve együtt, mint például az Alibaba vagy a JD.com.
A Ningbo Talents IT Co. Ltd. logisztikai technológiával foglalkozik, tevékenysége kiterjed monitoring rendszerek hardver- és szoftverfejlesztésére, intelligens nyomkövető termékek tervezésére, gyártására és értékesítésére is.
A pénzügyi kapcsolatokat is erősítik
Számos lépést tett a magyar jegybank az elmúlt években a magyar-kínai pénzügyi kapcsolatok fejlesztése érdekében, amely közös érdek, és remélni lehet, hogy segíteni fogja az Európa és Ázsia közötti gazdasági együttműködés elmélyítését - mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a Kína és 16 közép-kelet-európai ország csúcstalálkozójának keretében az EXIM által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Az exporthitel-ügynökségi feladatokat ellátó állami szerv rendezvényén a tőzsde vezérigazgatója kiemelte: 2013 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank kínai partnerével kétoldalú devizaswap megállapodást kötött, amelyet további beruházási együttműködés támasztott alá.
Az MNB 2015 februárjában, a gazdasági és pénzpiaci folyamatok felmérését követően bevezette a Jegybanki Renminbi Programot - emlékeztetett Végh Richárd.
Elindultak az első tehervonatok Kínába
Hétfőn elindult az első két exportvonat Kínába, a szerelvények egyike Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon át visz árut a távol-keleti államba, a másik vonat konténereit a görögországi Pireusz kikötőjéből hajón szállítják tovább.
A vonatok indítása alkalmából Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára fölhívta a figyelmet Magyarország tranzitszerepére, ennek előnyeit - mint fogalmazott - a közlekedési hálózat és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésével lehet kiaknázni. A kedvező földrajzi fekvés az Európa és a Távol-kelet közötti hatalmas áruforgalom szempontjából is előnyös adottság - tette hozzá. Mosóczi László kiemelte, hogy az áruk gyors, olcsó és nagy tömegű szállítása a magyar vállalatok versenyképességét erősíti, a további bővülés érdekében pedig a logisztikai szolgáltatások fejlesztését szorgalmazta. A szállítás és raktározás részesedése a munkahelyteremtésben az egészségügyével vagy az építőiparéval azonos, a magyar GDP-hez pedig 2 ezer milliárd forinttal járulnak hozzá évente, ezzel az összes ágazat közül az ötödik legjelentősebb teljesítményt érik el - mondta.
Felidézte, hogy a Kínába irányuló magyar kivitel tavaly csaknem 2,25 milliárd dollárral rekordot döntött, az élelmiszerexport pedig több mint másfélszeresére nőtt 2015-höz képest. Az első nyolc hónap adatai szerint újabb - több területen ismét kétszámjegyű - bővülés következhet - közölte. A helyettes államtitkár szerint a keleti nyitás sikerét mutatja az is, hogy a tavalyi adatok alapján a Kínai Népköztársaság Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere, az Európán kívüli országok között pedig az első helyen áll.
Növekszik az agrárexport
Idén az előzetes adatok szerint újból mintegy 25 százalékkal nő majd a Kínába irányuló magyar agrárexport - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Kína és 16 közép-kelet-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának mezőgazdasági és környezetvédelmi szekció ülésén hétfőn Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium (FM) MTI-nek eljutatott közleménye szerint.
A miniszter hozzátette: a növekedéshez hozzájárul, hogy Közép-Kelet-Európa országai közül ma Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra, sertésre-, libára-, kacsára-, marhára-, nyúlhúsra, tejtermékekre, élő lóra, búzára és tejre vonatkozó kiviteli engedéllyel Kínába.
A miniszter felidézte, hogy a Kínai Népköztársaság Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere, tavaly a Kínába irányuló összes magyar export meghaladta az 500 milliárd forintot.
Fazekas Sándor közölte: a magyar külkereskedelem komoly tényezője a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, Kína érdeklődése a magyar termelők és áruk iránt egyre nő. Ezt támasztja alá, hogy Magyarország az elmúlt öt évben az ázsiai országba irányuló agrárexportját megtízszerezte.
A miniszter kiemelte: a 16+1 és az Egy övezet, egy út kezdeményezések is jól mutatják, hogy Kína fejlődése Közép-Kelet-Európa számára nagy lehetőség. Kína hatalmas piac, amely igényli a közép-kelet-európai térség hagyományosan kitűnő minőségű élelmiszereit, italait, innovációt.
Fazekas Sándor beszédét követően 6-6 magyar és kínai vállalat, illetve intézmény kötött együttműködési megállapodást.
Közös magántőkealapot hoznak létre
A Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó egyik elemeként aláírták a Kínai-Közép-Kelet-Európai Bankközi Szövetség megalapításáról szóló megállapodást. A Budapesten zajló tárgyalásokkal párhuzamosan a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában álló MFB Invest Zrt. és a kínai tulajdonban álló Chi Fu Investments képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá egy közös magántőkealap létrehozásáról.
Az MFB hétfői, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Chi Fu Investments és az MFB Invest közös alapja a tervek szerint magyar vállalatokba fektet tőkét, jelentősen hozzájárulva a vállalkozások nemzetközi versenyképességének növeléséhez. Az alap tőkéjéhez 50-50 százalékban járul hozzá a Chi Fu és az MFB.
A szándéknyilatkozat aláírását követően véglegesítik a tőkealap létrehozásának részleteit, az alap várhatóan 2018 közepén kezdheti meg működését.
Az MFB közleménye kitér arra is, hogy a China Development Bank (CDB) 2015-ben tett javaslatot a Kínai - Közép-Kelet-Európai Bankközi Szövetség létrehozására. A Kína és 16 térségbeli ország között már létező együttműködés alapján a szervezetbe az adott országok fejlesztési bankjait, intézményeit hívták meg a gazdasági-pénzügyi együttműködés erősítése, valamint további üzleti alapú együttműködési lehetőségek kidolgozása érdekében.
