A beruházások volumene az idei első negyedévben 34,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának alacsony bázisát, amikor 14,9 százalékos volt a visszaesés éves összevetésben - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Hasonló mértékű növekedésre nincs adat az elmúlt évekből, a legnagyobb eddigi emelkedés 2014 második negyedévében 29,3 százalék volt. Tavaly az uniós támogatások ciklusváltása miatt 20,0 százalékkal csökkent a beruházások volumene az előző évi 7,1 százalékos növekedés után. A beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,4 százalékkal emelkedett a tavalyi év negyedik negyedévéhez viszonyítva.
Varga Mihály: Sikeres pályán halad a magyar gazdaság
A magyar gazdaság sikeres pályán halad, ezt támasztja alá a belső fogyasztás, a belső kereslet és a beruházások növekedése - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatokra reagálva.
A miniszter közölte: "ha ez a beruházási ütem, ha nem is ilyen magas szinten, de megmarad, akkor nő a beruházási ráta, ami segít a munkahelyteremtésben és a gazdaság tervezett 4 százalékos növekedése is meg tud valósulni 2017-ben és 2018-ban". Varga Mihály hozzátette: az előző év alacsonyabb bázisa is szerepet játszik a beruházások mostani kiugróan magas eredményében, a rendszerváltás óta soha nem látott mértékű beruházási növekedésről lehet beszélni.
A tárcavezető kiemelte: nagyon komoly növekedés tapasztalható a feldolgozóipari beruházások területén. Példaként említette: az Apollo Tyres gumiipari beruházását, a Mercedes beruházását és a hétfőn bejelentett Samsung akkumulátor összeszerelő üzem létrehozását, amely mintegy 100 milliárd forintos beruházást jelent majd. Varga Mihály az európai uniós források felhasználásáról elmondta: a jelenlegi uniós finanszírozási ciklusban már a források 60 százalékát akarják gazdaság fejlesztésre használni, szemben az előző ciklusban erre a célra fordított 16 százalékkal.
Az NGM közleménye szerint az első negyedéves, 4,1 százalékos gazdasági növekedéshez is számottevően hozzájárulhattak a beruházások, amelyek bővülését az Otthonteremtési Program, a novemberi hatéves bér- és járulékcsökkentési megállapodás és az uniós források hatékony felhasználása is segítette.
Arra is rámutattak, hogy a rekordmértékű bővülés nem csak az idén, hanem középtávon is megerősíti a kedvező gazdasági kilátásokat, ugyanis a fejlesztések a kapacitások kiépülése után, a termelés beindulását követően is támogatják majd a növekedést.
Az erőteljes növekedés a nemzetgazdaság csaknem egészét érintette. A beruházások bővülésében szerepet játszott, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus elindított projektjeinek tényleges megvalósítása is nagyobb lendületet vett fűzte hozzá jelentésében a KSH.
A gép- és berendezés-beruházások volumene 24,9, az építéseké 49,4 százalékkal emelkedett január-márciusban az előző év azonos időszakához mérve, amikor 0,7, illetve 31,3 százalékos visszaesést regisztrált a statisztika.
A beruházások hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 39,7, a költségvetési szerveknél 31,1 százalékkal nőtt a beruházás szintén alacsony bázisról, amely 7,5, illetve 49,0 százalékos csökkenést jelzett 2015 első negyedéhez viszonyítva.
A nemzetgazdasági beruházások több mint harmadát képviselő feldolgozóipar fejlesztései - a 2016 második negyedévétől tartó expanzió folytatásaként - 32,1 százalékkal bővültek. A tavalyi 7,0 százalékos növekedés és első negyedévi mérsékelt, 1,7 százalékos csökkenés után.
A legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén nőtt a fejlesztések volumene. Kiemelkedően emelkedett a beruházási volumen a gyógyszergyártásban, az élelmiszer, ital, dohánytermék, valamint a gumi-, műanyag termékek gyártása területén is. Az ipari termelésben jelentős szerepet betöltő járműgyártás beruházásai ugyancsak erőteljesen bővültek.
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai 46,3, százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi alacsony bázist, amikor 23,6 százalékos volt a csökkenés. Főként mezőgazdasági munkagépek (traktorok, kombájnok, permetezőgépek) beszerzései fűtötték az emelkedést.
Az építőiparban 16,3 százalékos volt a beruházások növekedése.
A nagyobb súlyú területek közül a leginkább az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye nőtt 56,4 százalékkal, ahol a lakásépítések és az üzleti célú ingatlanfejlesztések egyaránt nőttek.
A szállítás, raktározás beruházásainak volumene - elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és - felújítások újbóli megindítása következtében - 48,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások segítették a beruházási volumen 38,2, illetve 30,8 százalékos emelkedését.
A nagyobb részt közösségi finanszírozású területek közül a beruházások - elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések újbóli megindulása következtében - a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 17,4 százalékkal és az oktatásban 53,0 százalékkal nőttek, ugyanakkor a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 7,8 százalékkal mérséklődtek.
Az elemzők szerint rekordmértékű a beruházások növekedése
Minden várakozást messze felülmúlt a beruházások idei első negyedéves növekedése, ami rekordmértékűnek számít - közölték az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatairól.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint a kiemelkedően magas növekedési ütem nem csak bázishatásoknak köszönhető, hanem a beruházások érdemi gyorsulásának is, mivel egy negyedév alatt szezonálisan kiigazítva 7,4 százalékkal emelkedett a beruházások volumene. A következő negyedévekben továbbra is erőteljes növekedésre számít, noha a javuló bázishatás miatt a növekedési ütem lassulhat - közölte.
A növekedést a felfutó EU-támogatások mellett a lakás- és irodaépítési boom, a jelentős autóipari beruházások és az állami építkezések is támogatják, amelyek hatásai - a tavaly elindított lakás- és irodaépítések átadásával - döntően a második félévtől lesznek láthatóak és a következő évekre is átnyúlnak. Így az elemző idén a beruházások 20 százalékhoz közeli, jövőre pedig további 10 százalékos növekedésre számít a tavalyi 20 százalékos visszaesés után.
Kiemelte: az erőteljes növekedés a nemzetgazdaság csaknem egészét érintette. A beruházások bővülésében szerepet játszott, hogy a vállalkozások kapacitásnövelő beruházásainak élénkülése mellett a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus elindított projektjeinek tényleges megvalósítása is nagyobb lendületet vett.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az alacsony bázis miatt egyfelől számítani lehetett a beruházások jelentős emelkedésére az első negyedévben, a 2015-ös szintet azonban még így sem érték el. A friss adat alapján a beruházások elkezdték ledolgozni a tavalyi hátrányt, a múlt év egészében ugyanis 20 százalékos volt a hanyatlás.
Németh Dávid rámutatott, hogy a 2010-es fix bázison számolt adatok alapján az idei első negyedévben a beruházások még nem érték el a 2015-ös szinteket, pusztán a 2014 őszi eredményeknél tartanak. Hozzátette: a legtöbb ágazatban jelentős volt a növekedés, amiben fontos szerepet játszottak az uniós projektek. Az átlag felett bővültek a beruházások például az oktatásban és az ingatlanágazatban is.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha 20 százalékos szint alatt marad a bővülés, akkor a beruházások nem feltétlenül fedezik az amortizációt. Az idén pedig a magyar beruházások enyhén 20 százalék felett lehetnek - tette hozzá.
