Folytatódott a múlt hónapban a brit gazdaság összteljesítményében alapvető fontosságú szolgáltatási szektor kilábalása az EU-tagságról tartott népszavazás utáni sokkos állapotból a szerdán ismertetett ágazati beszerzésimenedzser-index (BMI) tanúsága szerint.
Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit szolgáltatási ágazat BMI-mutatója szeptemberben 52,6 volt az augusztusi 52,9 után.
Az 50 feletti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának erősödését jelzik.
Júliusban, a népszavazás utáni sokk hatására ez a jelzőszám 4,9 ponttal - példátlan mértékben - 47,4-re, 89 havi mélypontra zuhant. A június 23-án tartott referendumon a választók többsége arra szavazott, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
A feldolgozóipari és a szolgáltatási szektor júliusi aktivitását együttesen mérő összágazati beszerzésimenedzser-index is mélyen 50 alá, 47,7-re zuhant a júniusi 52,4-ről. Ez 87 havi mélypont volt: a brit feldolgozóipari és szolgáltatási szektor kompozit BMI-indexe 2009 áprilisa, a globális pénzügyi válság legintenzívebb szakasza óta nem volt olyan alacsony, mint az EU-referendum utáni hónapban.
Chris Williamson, az IHS Markit üzleti ügyekkel foglalkozó főközgazdásza a szolgáltatási szektor szeptemberi BMI-indexének szerdai ismertetéséhez fűzött kommentárjában hangsúlyozta: a legutóbbi aktivitási mutatók alapján elvégzett számításokból arra lehet következtetni, hogy a brit hazai össztermék (GDP) az idei harmadik negyedévben 0,3 százalékos ütemben nőhetett negyedéves összevetésben, miután magára talált a népszavazás utáni sokkból. A júliusi aktivitási mérőszámok zuhanásával együtt számolva a negyedéves növekedés inkább 0,1 százalék közelében lehetett, de ez a számítás valószínűleg eltúlozza a gazdaság egészének gyengülését - tette hozzá az IHS Markit főközgazdásza.
Williamson szerint az erőteljes szeptemberi BMI-jelzőszámok nyomán kétségessé vált, hogy szükség lesz-e további gazdaságserkentő lépésekre a Bank of England - a brit jegybank - részéről.
A Bank of England augusztusban 0,25 százalékos újabb történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát a több mint hét évig érvényben tartott 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt. A jegybank emellett 435 milliárd fontra (több mint 150 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot hirdetett vállalati kötvényekre.
Londoni pénzügyi elemzők mindazonáltal nem zárják ki az újabb monetáris enyhítés lehetőségét.
Paul Hollingsworth, a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics brit gazdasági elemzésekkel foglalkozó közgazdásza a szolgáltatási szektor szeptemberi BMI-mérőszámának szerdai ismertetése után hangsúlyozta: az aktivitási mutatók javulása ellenére is valószínűtlen, hogy a harmadik negyedévi GDP-növekedés sokkal gyorsabb lenne a Bank of England monetáris tanácsa által várt 0,2 százaléknál. Emellett a monetáris testület vélhetően tart attól, hogy negatív piaci reakció követné a széles körben árazott újabb enyhítés elmaradását, így "jó esély van" egy újabb kamatcsökkentésre, de ha ez el is marad, a brit kormány még az idén várhatóan enyhíti a költségvetési szigort.
Az elemző szerint a Capital Economics mindezt egybevetve azzal számol, hogy a brit gazdaság növekedési üteme jövőre csak kismértékben, 1,5 százalékra lassul a ház által 2016-ra várt 1,9 százalék körüli ütemről.
