Gazdaság

Kezdődnek a kifizetések a brókerbotrányban érintett cégeknél

Megkezdte működését a Kárrendezési Alap

A Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária Értékpapír esetében is megkezdődik a tartós befektetési (tbsz) és nyugdíj-előtakarékossági számlákon (nyesz) nyilvántartott, meglévő vagyonelemek kiadása az ügyfelek részére - közölte a cégek felszámolója pénteken.

A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) közleménye szerint az ügyfelek szabadon dönthetnek, hogy egyéb számlára kérik a kifizetést teljesíteni, vagy a lekötés megszakítása nélkül egy másik szolgáltatónál vezetett tartós befektetési vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára utalást kezdeményeznek.
A hatályos jogszabályok alapján egyik kifizetés sem eredményez adófizetési kötelezettséget.
A Buda-Cash Brókerház felszámolása 2015. március 5-én indult, a Hungária Értékpapír Zrt., valamint a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását pedig 2015. április 22-én rendelte el a bíróság.

A kárrendezési törvény alapján megkezdte működését a Quaestor és a Hungária kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alap 2016. január elsején - mondta Kiss Krisztina, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgató-helyettese pénteken háttérbeszélgetésen Budapesten.

Hozzátette: azoknak a Quaestor-kötvényeseknek nincs teendőjük, akik korábban a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához igényüket határidőben benyújtották. Kérelmük az új alaphoz kerül, erről levélben kapnak tájékoztatást, az új igénylők pedig 2016. február 15-éig nyújthatják be kérelmüket - mondta.

Az Országgyűlés 2015. december 15-én új törvényt fogadott el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtatott. A törvény alapján létrejött Kárrendezési Alap azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, amelyik a brókerjelleget kihasználó cégcsoport-kötvényt bocsátott ki. Az új alapba a  károsultak önként léphetnek be, azonban a Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.
A Kárrendezési Alap 2016. március 31-éig megvizsgálja a kérelmek jogosságát, megállapítja a kárrendezés összegét, erről tájékoztatja az ügyfelet, akinek 30 nap áll majd rendelkezésre az igény visszavonására, ha saját maga akarja érvényesíteni a követelését - ismertette az OBA ügyvezető igazgató-helyettese.
Kiss Krisztina - aki korábban a Befektető-védelmi Alap (Beva) vezető jogtanácsosa volt - kérdésre válaszolva elmondta: a Buda-Cash Brókerház és a Hungária Értékpapír ügyfeleitől tavaly beérkezett igények kifizetése azt követően kezdődhet meg, ha a felszámolótól megérkeznek a kártalanításhoz szükséges tényleges adatok. Ez napokon belül várható.
Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója úgy értékelte, hogy az OBA-nál a 2015-ös év rendkívüli esztendőnek számított, egyre több feladatot kaptak.
A szervezet az idén arra készül, hogy a kártalanítás eddigi tapasztalatai alapján előterjesztést készítsen a kárrendezés egyszerűsítésére - tette hozzá Fekete-Győr András. 
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztói tudatosság minden esetben elengedhetetlen, az intézmény az ügyfél-tájékoztatás erősítésével kíván ehhez hozzájárulni.
További idei feladat lesz az OBA-nál, hogy az uniós irányelvet átültetve differenciált kockázatalapú díjfizetést vezessenek be, azaz aki kockázatosabb tevékenységet végez, az ennek arányában fizessen be az OBA-ba, ennek bevezetése az év közepén várható - ismertette Fekete-Győr András.
Tóth István, az OBA kommunikációs igazgatója beszámolt arról, hogy a szervezet 2015-ben a DRB Bankcsoportnál 71 435 betétest kártalanított 104,4 milliárd forint értékben. Hozzáfűzte, hogy a bankcsoportnál eddig 1694 ügyfél nem vette fel 359 millió forint értében a kártalanítást. Az előző évben, 2014-ben hat hitelintézet kártalanítását végezte az OBA, ezzel  összefüggésben 1709 betétes 306 millió forint értékben nem élt a lehetőséggel.