Kevesebben munka nélkül

A növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac ötvenhétezerrel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre negyvenkilencezerrel bővült, miközben a külföldi telephelyen dolgozók száma is nőtt.

A férfiak foglalkoztatási mutatója javult nagyobb mértékben, foglalkoztatási rátájuk 2,9 százalékponttal 71,2 százalékra emelkedett. A nők foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal 58,1 százalékra nőtt.

A tizenöt-hatvannégy éves nők közül 1,3 százalékkal több, egymillió-kilencszáztizenháromezer volt foglalkoztatott, foglalkoztatási rátájuk 1,3 százalékponttal 58,1 százalékra nőtt november-januárban az előző év azonos időszakához képest.

A tizenöt-huszonnégy éves foglalkoztatottak létszáma kétszáznyolcvannyolcezer volt, foglalkoztatási arányuk 1,9 százalékponttal 26,5 százalékra nőtt.

A legjobb munkavállalási korú, huszonöt-ötvennégy éves, valamint az idősebb, ötvenöt-hatvannégy éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 80,8 százalékra, utóbbiaké 4,1 százalékponttal 46,7 százalékra.

A húsz-hatvannégy éves korcsoport esetében - amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre - a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal 69,4 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra hetvenöt százalékos célértéket tűzött ki. Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,6, a nőknél 62,4 százalék - közölte a KSH.

A munkanélküliek száma ötvenegyezerrel kétszázhetvenkilencezerre, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,2 százalékra csökkent november-januárban az egy évvel korábbihoz képest – jelentette a KSH. A tizenöt-hetvennégy éves munkanélküli férfiak száma huszonkilencezerrel száznegyvennyolcezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal 6,0 százalékra csökkent. A nőknél huszonkétezerrel kevesebb, százharmincegyezer munkanélküli volt, munkanélküliségi rátájuk 1,1 százalékponttal 6,4 százalékra mérséklődött november-januárban az egy évvel korábbihoz képest.

A tizenöt-huszonnégy éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,7 százalékponttal 14,2 százalékra csökkent, de a munkanélküliek tizenhét százaléka továbbra is ebből a korcsoportból került ki.

A huszonöt-ötvennégy évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak, valamint az ötvenöt-hatvannégy évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,9 százalékponttal 5,6 százalékra, utóbbiaké 1,3 százalékponttal 5,2 százalékra.

A munkanélküliség átlagos időtartama 19,2 hónap, a munkanélküliek 50,2 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint január végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma tizenhárom százalékkal háromszázötvenkilencezerre csökkent - közölte a KSH.

Elemzők szerint továbbra is kedvezőek a munkaerőpiaci adatok 

A foglalkoztatás bővülésére és a munkanélküliek számának további csökkenésére számítanak ebben az évben az MTI által megkérdezett elemzők.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője felhívta a figyelmet, hogy éves összehasonlításban kedvező a kép, a november-januári mutatókat az előző három hónap adataival összehasonlítva ugyanakkor kissé csökkent a foglalkoztatottság. A közfoglalkoztatottak, valamint a külföldön, illetve a versenyszférában dolgozók száma is mérséklődött kissé a téli időszakban, de ennek nincs érdemi hatása - mondta. Az elemző kifejtette, ebben az évben a tervek szerint tovább bővül a közfoglalkoztatás, eközben a munkaerőpiaci kereslet is folyamatosan emelkedik.

A fogyasztás várható bővülése azt is jelenti, hogy lesz kereslet a termékek iránt, tehát a munkaerőpiacon is lesz kereslet az emberek iránt - fogalmazott Virovácz Péter. Hozzátette, kérdés, hogy mennyire jelenthet gondot a vállalatoknak a munkaerőhiány; a verseny a megfelelő munkaerőért ugyanakkor emeli a béreket. A szakember a versenyszérában dolgozók és a közfoglalkoztatottak számának növekedése miatt arra számít, hogy a munkanélküliség 6 százalék alá csökken ebben az évben.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott, a munkanélküliségi ráta 6,2 százalék maradt a november-januári időszakban, megegyezően az előző háromhavi átlaggal, az egy évvel korábbi 7,4 százalékhoz képest pedig a várakozásoknál jobban csökkent. Az elemző szerint a foglalkoztatottak számának éves növekedése nagyrészt annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 57,3 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, a bővüléshez ugyanakkor a közfoglalkoztatottak számának 49 ezres növekedése is hozzájárult.

Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette, biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések szerint többnyire továbbra is nő a foglalkoztatási szándék. A növekedés ütemét fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat.

Suppan Gergely szerint a szezonális hatások miatt ugyan az év elején a munkanélküliségi ráta átmenetileg újra megközelítheti a 7 százalékot, de az év második felében már 6 százalék alá süllyedhet. Így idén 6,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig 6 százalék körül alakulhat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a friss munkaerőpiaci adatokat adatokat értékelve kifejtette, az év vége, illetve az év eleje gyengébb időszaknak számít munkaerőpiaci szempontból. Rámutatott, hogy a nagyobb téli "kilengések", visszaesések kikerültek a rendszerből, így stabilabb képet mutat a piac.

A szakember szerint a mostani 6,2 százalékos munkanélküliségi ráta az idén csökkenhet, a munkaerőpiaci szempontból erősebb nyári, kora őszi hónapokban akár 5,5-5,8 százalékra mérséklődhet a ráta, az év egészében pedig 6 százalék alatt lehet a mutató. Kommentárjában kifejtette, azért várható javulás, mert több ágazatban, például a kiskereskedelemben, az építőiparban, a feldolgozóiparban is munkaerőhiány lépett fel.

Németh Dávid úgy véli, hogy az 5-6 százalékos munkanélküliségi ráta technikailag nagyjából megfelel a teljes foglalkoztatottságnak, az 5-6 százalékos rátát adó munkanélküliek nem, vagy csak nagyon nehezen tudnának állást találni.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, folytatódott az a tendencia, amely szerint már nemcsak a közmunkaprogram bővülésének köszönhető a munkanélküliségi ráta csökkenése, hanem az elsődleges munkaerőpiacon is egyre több ember talál munkát. A tavalyi 6,8 százalék az idén átlagosan 6,2 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta - fejtette ki kommentárjában az elemző.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, már 22 hónapja 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma, a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas ez a szám. A munkanélküliségi ráta továbbra is 6,2 százalékon áll, így már fél éve 300 ezer alatt van a munkanélküliek száma.

Az adatok azt mutatják, hogy folyamatosan bővül a foglalkoztatás Magyarországon, ami a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására egyaránt kedvező hatással van. A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciónak és a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak - hangsúlyozta közleményében az NGM.