Kelendő a zalai termésű kivi

A térség gazdasági-turisztikai fejlesztését célzó Mura Program egyik példája lehet a dél-zalai dombokon terjedő kivitermesztés – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és -képzésért felelős államtitkára, a Mura Program miniszteri biztosa Becsehelyen. Szerinte a település határában elterülő négyhektáros kiviültetvény is azt mutatja, hogy az elhagyott szőlőültetvényeken és zártkertekben kivit is sikerrel termeszthetnek.

A Mura Program egyik célja, hogy megerősítse a térségben a mezőgazdaságot, és jövőképet adjon a gazdálkodóknak. Az ültetvény eredményei láttán már most lenne tíz-húsz hektárnyi további terület, amelyen más gazdálkodók ugyancsak kivitermesztésbe fognának, „küzdünk azért, hogy támogatható telepítésű növény legyen a kivi” – jelezte Cseresnyés Péter.

A családi gazdaságot irányító Miklós Ákos Márton elmondta: a kivitermesztéshez optimálisak a körülmények a Nagykanizsa–Letenye–Lenti vonalon húzódó dombvidéken. Különleges a klíma, ezért télen nem fagynak el a gyümölcsök, megfelelőek a talajadottságok, a gyümölcsnek nincsenek kártevői, ezért semmiféle vegyszeres növényvédelmet nem igényel, csupán megfelelő tápanyagot és öntözést kell garantálni – tudósított a távirati iroda. Az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt száz évvel ezelőtt még Új-Zélandon sem ismerték, a közelmúltra pedig már a szigetország lett az egyik legnagyobb termelő a világon. A hazai, öt éve telepített gyümölcsösben tavaly hét-nyolc tonna volt a termés, idén várhatóan 13-14 tonnát szüretelnek, laborvizsgálatok szerint húsosabb, magasabb a szárazanyag- és a cukortartalma, mint az importgyümölcsnek. A teljes termést egy nemzetközi nagykereskedelmi lánc vásárolja fel.