Gazdaság
Kedvező búzatermésre van kilátás az idén
Hektáronként mintegy öttonnás átlagos hozamot vár a gabonaszövetség
Bő két hét múlva, június végén, Péter-Pál napján kezdődik a búza aratása az országban, mintegy 950 ezer hektáron. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura József a Magyar Hírlapnak azt mondta: felkészültek az aratásra, a gépeket megjavították, a tárolókat fertőtlenítették, június végéig az őszi árpát már betakarítják.
Azokon a területeken, például Baranya, Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol a föld jó minőségű, nem volt aszály, esett az eső, a műtrágyázás rendben zajlott, akár hattonnás búzatermés is betakarítható hektáronként. Ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye egyes részein belvíz pusztított a tavasszal, illetve az aszály jelei is mutatkoztak, s a termés ezt megsínyli. Vannak olyan területek, például Borsodban, a Nyírségben vagy Zala megyében, ahol eleve nem várható ilyen termésátlag. Országosan 5,1 tonnás hektáronkénti búzatermést vár a szövetség. Vancsura jelezte: az idén 4,8 millió tonnás búzaterméssel kalkulálnak, tavaly ötmillió volt, de valamivel nagyobb, egymillió hektárnyi vetésterületből. Elmondása szerint a búza hektáronkénti megművelési költsége 250-300 ezer forint.
Az elnök úgy látja, abban bíznak, hogy jó lesz a búza sikértartalma. Megjegyezte: ha júniusban kisebb esők lesznek, az nem jelent gondot, a hosszan tartó esők, főként a viharok, jégesők azonban leverik a kalászokat. Kifejezetten rossz, ha betakarításkor zuhog.
A 4,8 milliós búzatermésből étkezési célokra 1-1,3 millió tonnát használunk fel, mintegy másfél millió tonnát takarmánynak, bő kétmilliót exportálhatunk, elsősorban Olaszországba, Romániába, Ausztriába, Németországba. Vancsura utalt arra, hogy a gabona világpiaci ára nagyon alacsony, ilyen utoljára tíz éve fordult elő. A gazdák az árpa tonnájáért 35 ezer forintot kaphatnak, a takarmánybúza tonnájáért 40 ezret, az étkezési búza tonnájáért pedig 43 ezret. A világon mintegy 750 millió tonna búzát termelnek évente, és ebből mintegy 15-20 milliót kell csak elraktározni.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, a kivitelben gondot jelent, hogy nem tudunk ugyanolyan jó minőséget felmutatni jelentős búzatételek esetében. E tekintetben nemcsak Kanadától, az Egyesült Államoktól, hanem Oroszországtól, Ukrajnától és Kazahsztántól is le vagyunk maradva. Ukrajnában átlagosan kilencezer hektáros területeken termesztenek búzát, Kazahsztánban 50-300 ezer hektáros területeken. Vancsura szerint akkor lehetünk versenyképesek a világpiacon minőségben, ha a gazdák integrációra törekednek, termelői szövetkezetben azonos fajtájú búzát termesztenek, azonos technológiával, összehangolják a tárolási-értékesítési feladatokat is.
Összességében kedvezőnek nevezte az idei terméskilátásokat a jelenlegi vetési állapotok alapján az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György a minap azt mondta: az őszi gabonák vetésterületének 60 százaléka jó állapotú. Az utóbbi időszak jelentős csapadéka is jót tett. A gazdák tavaszi árpából 74 ezer hektárt, kukoricából 1 millió 168 ezret vetettek, míg napraforgóból 640 ezer hektárt.
Azokon a területeken, például Baranya, Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol a föld jó minőségű, nem volt aszály, esett az eső, a műtrágyázás rendben zajlott, akár hattonnás búzatermés is betakarítható hektáronként. Ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye egyes részein belvíz pusztított a tavasszal, illetve az aszály jelei is mutatkoztak, s a termés ezt megsínyli. Vannak olyan területek, például Borsodban, a Nyírségben vagy Zala megyében, ahol eleve nem várható ilyen termésátlag. Országosan 5,1 tonnás hektáronkénti búzatermést vár a szövetség. Vancsura jelezte: az idén 4,8 millió tonnás búzaterméssel kalkulálnak, tavaly ötmillió volt, de valamivel nagyobb, egymillió hektárnyi vetésterületből. Elmondása szerint a búza hektáronkénti megművelési költsége 250-300 ezer forint.
Az elnök úgy látja, abban bíznak, hogy jó lesz a búza sikértartalma. Megjegyezte: ha júniusban kisebb esők lesznek, az nem jelent gondot, a hosszan tartó esők, főként a viharok, jégesők azonban leverik a kalászokat. Kifejezetten rossz, ha betakarításkor zuhog.
A 4,8 milliós búzatermésből étkezési célokra 1-1,3 millió tonnát használunk fel, mintegy másfél millió tonnát takarmánynak, bő kétmilliót exportálhatunk, elsősorban Olaszországba, Romániába, Ausztriába, Németországba. Vancsura utalt arra, hogy a gabona világpiaci ára nagyon alacsony, ilyen utoljára tíz éve fordult elő. A gazdák az árpa tonnájáért 35 ezer forintot kaphatnak, a takarmánybúza tonnájáért 40 ezret, az étkezési búza tonnájáért pedig 43 ezret. A világon mintegy 750 millió tonna búzát termelnek évente, és ebből mintegy 15-20 milliót kell csak elraktározni.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, a kivitelben gondot jelent, hogy nem tudunk ugyanolyan jó minőséget felmutatni jelentős búzatételek esetében. E tekintetben nemcsak Kanadától, az Egyesült Államoktól, hanem Oroszországtól, Ukrajnától és Kazahsztántól is le vagyunk maradva. Ukrajnában átlagosan kilencezer hektáros területeken termesztenek búzát, Kazahsztánban 50-300 ezer hektáros területeken. Vancsura szerint akkor lehetünk versenyképesek a világpiacon minőségben, ha a gazdák integrációra törekednek, termelői szövetkezetben azonos fajtájú búzát termesztenek, azonos technológiával, összehangolják a tárolási-értékesítési feladatokat is.
Összességében kedvezőnek nevezte az idei terméskilátásokat a jelenlegi vetési állapotok alapján az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György a minap azt mondta: az őszi gabonák vetésterületének 60 százaléka jó állapotú. Az utóbbi időszak jelentős csapadéka is jót tett. A gazdák tavaszi árpából 74 ezer hektárt, kukoricából 1 millió 168 ezret vetettek, míg napraforgóból 640 ezer hektárt.