Gazdaság
KSH: 6,9 százalékra csökkent a munkanélküliség
Czomba Sándor: Csúcson a foglalkoztatottság+VIDEÓ
KSH: április-júniusban 126 ezerrel dolgoztak többen, mint egy éve
A 15-64 évesek között a foglalkoztatottsági arány 2,5 százalékponttal javult, és elérte a 63,8 százalékot.
A férfiak foglalkoztatottsága nagyobb mértékben, 3,3 százalékkal bővült, így elérte a 2 millió 261 ezret. A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 2,7 százalékkal, 1 millió 906 ezerre nőtt.
A korcsoportok közül legnagyobb mértékben, 3,8 százalékponttal, 45,1 százalékra nőtt a 55-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája, miközben a 15-24 éves korosztályé 2,1 százalékponttal, 25,2 százalékra, a 25-54 éves csoporté 1,8 százalékponttal, 80,6 százalékra emelkedett.
Elemzők: Nem várható növekedés
Az év hátralévő részében várhatóan 7 százalék alatt marad a munkanélküliségi ráta az MTI által megkérdezett elemzők szerint.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a munkanélküliségre vonatkozó friss számsort értékelve elmondta: a szezonális hatásnak szerepe van a kedvezőbb adatokban, nyáron eleve növekedni szokott a foglalkoztatás. Németh Dávid szerint az év hátralévő részében várhatóan 7 százalék alatt marad a munkanélküliségi ráta, így éves átlagban 7 százalék körüli mutatóra lehet számítani.
Oszlay Andrásnak, a Takarékbank osztályvezető elemzőjének véleménye szerint a munkanélküliségi ráta stabilizálódik 7 százalék alatt: az idei harmadik negyedévben akár 6,2 százalékig is csökkenhet és a negyedik negyedévben még nem kezd érdemi növekedésbe. Az év egészében pedig 6,8 százalékos lehet a tavalyi 7,7 százalékot követően - vélte Oszlay András.
A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben - 4,6 százalékponttal - Észak-Magyarországon. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon és Nyugat-, illetve Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, mindhárom régió esetében meghaladta a 67 százalékot, Észak-Alföldön pedig a legalacsonyabb, 58,6 százalék.
A 20-64 éves korcsoport esetében - amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre - a foglalkoztatási ráta 2,4 százalékponttal, 68,7 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalék célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 75,7, a nőknél 62 százalék - közölte a KSH.
Fidesz: Segély helyett munka kell
A Fidesz célja a teljes foglalkoztatás, a kormánypárt politikájában ezért a munkahelyteremtés továbbra is az első, mert a munka működik, de a segély nem - közölte a kormánypárt szerdán.
A Fidesz úgy fogalmazott: a baloldal 1,8 millió magyar adófizetőt és több mint félmillió munkanélkülit hagyott maga után, ezzel szemben ma több mint négymillió-kétszázezren dolgoznak és háromszázezerre csökkent az álláskeresők száma; öt év alatt Magyarország európai szinten is az élre került a gazdasági növekedésben és a munkanélküliség csökkentésében.
A közlemény kiemeli: a Fidesz fejlesztési források hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fogja fordítani és mindig elsőbbséget kapnak a munkahelyteremtő beruházások. Jövőre több munka lesz és kevesebb adó, az szja csökkentésével minden munkavállaló fizetése nőni fog, emellett folytatódik a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a rendőrök, a katonák, a szociális dolgozók béremelése - szögezték le.
MSZP: Átverés a foglalkoztatottsági sikerkommunikáció
Az MSZP a kormány eddigi legnagyobb átverésének tartja a Fidesz-kormány 7 százalék alatti munkanélküliségről szóló "sikerkommunikációját".
Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő közleményben reagált a KSH és Czomba Sándor nyilatkozataira.
A szocialista politikus szerint kiábrándító képet mutatnak a statisztikák: ha a foglalkoztatottak számából levonják a közmunkások, a külföldön dolgozók és a diákmunkások százezreit, a munkanélküliekhez pedig hozzáadják azokat, akik a "kormány trükkös statisztikájában ma már nem szerepelnek". Gúr Nándor szerint ezen művelet elvégzése után kiderülne, hogy a valódi munkahelyek száma a mai napig nem éri el a válság előtti szintet sem.
Az ellenzéki képviselő emellett megjegyzi még, "ha a fideszes reformok működnének, akkor nem menekülne tömegesen nyugatra a Balaton melletti vendéglátóegységekből a jól képzett magyar munkaerő, és nem kellene tombolával sorsolni a közmunkásokat Nyíregyházán". "Ráadásul a bérekről még nem is beszéltünk" - zárja közleményét Gúr Nándor.
LMP: Nem működik a kormány foglalkoztatási sikerpropagandája
Az LMP szerint attól, hogy a kormány sikerpropagandát folytat a foglalkoztatással kapcsolatban, a magyar emberek még nem találnak itthon megélhetést és perspektívát. Az ellenzéki párt az elvándorlás megfékezése érdekében béremelést és valós munkahelyteremtést sürget.
Szél Bernadett társelnök szerdán közleményben reagált arra, ahogyan a munkaerőpiacért felelős államtitkár értékelte a foglalkoztatási adatokat. Czomba Sándor azt mondta: 1992 óta nem dolgoztak annyian, mint most, több mint 4 millió 200 ezren, a munkanélküliség pedig tíz éve nem volt ilyen alacsony.
Szél Bernadett ugyanakkor - mint tudatta - Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár Bereg megyei országjárásán azt tapasztalta, hogy Borsodban az új munkahelyek 91 százaléka közmunkában és nem a nyílt munkaerőpiacon jön létre. Itt a bérek húsz százalékot veszítettek értékükből öt év alatt - fűzte hozzá.
Közölte azt is: a Fidesz-KDNP által kormányzott Magyarországon öt év alatt létrejött munkahelyek fele külföldön és közmunkában jött létre, de ezekben a számokban az alkalmi munka is benne van. A versenyszféra öt főnél többet foglalkoztató, így stabilabb munkahelyeiből azonban mindössze 40 ezer jött létre öt év alatt - mutatott rá.
Bírálta, hogy a kabinet több mint ezermilliárd forintot költött az évek során közmunkára, "hagyja, hogy alkalmazottakat tömegesen közmunkásokra cseréljenek és végignézi, hogy hazánkban továbbra is az unió egyik legalacsonyabb béréért dolgoznak a magyarok, mint ahogy azzal sem foglalkozik, hogy egyre nagyobb az elvándorlás hazánkból". Kifogásolta azt is, hogy mintegy 2,2 millió ember keres a létminimum alatt.