Jövőre tovább csökkenti az szja-kulcsot a kormány

A gazdasági növekedés többletforrásaiból jut az adócsökkentésre
 Hosszú vita után a kormány úgy döntött, a gazdasági növekedés többletforrásait további beruházások, munkahelyteremtés helyett adócsökkentésre fordítja 2016-ban - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden az M1 aktuális csatornán arra a kérdésre válaszolva, hogy az adócsökkentés miként hat a költségvetésre.
A miniszter szerint jelentős segítséget ad majd a családoknak a személyi jövedelemadó (szja) csökkentésével a dolgozóknál hagyott 120 milliárd forint, könnyebben tudnak majd költeni és fogyasztani.
Az adócsökkentést érő kritikákra, miszerint a minimálbéren élők és az alacsony jövedelműek kevésbé járnak jól, Varga Mihály a műsorban úgy reagált: az elmúlt években sikerült bebizonyítani, hogy arányos adórendszerrel kedvezőbb egy ember számára akár többletmunkát vállalni. Ha valaki tízszer többet dolgozik, tízszer és nem tizenötször annyit adózik - hangsúlyozta.
A mindennapi megélhetéssel küszködők számára pedig a sertés tőkehús áfájának csökkenése hoz könnyebbséget a kormány tervei szerint. Utóbbival azt is szeretnék elérni, hogy fehéredjen a szektor, és a gazdaság általános állapota jobb legyen - mondta a miniszter. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a kedvezőbb adózási környezet nem azonnal, hanem pár hónapos késéssel fejti ki hatását, amikor a vállalkozók rájönnek: nem éri meg a termékkel visszaélni.
Varga Mihály a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 1-3. prioritások finanszírozásának uniós felfüggesztésével kapcsolatban jelezte: jelentős készpénz mennyiséggel rendelkezik az állam, így a nemzeti költségvetés fizeti automatikusan a kedvezményezettek számláit, hogy ne akadjon el fejlesztés és beruházás. Miután rendeződik a technikai jellegű probléma az Európai Unióval, az állam megkapja a további támogatásokat - tette hozzá.

A további adóváltozásokkal kapcsolatban kifejtette: a tőkehús áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése, a kétgyermekes családok adókedvezményének növelése is szerepel a kormány 2016-os költségvetési tervei között, ami 15 milliárd forintos kiesést jelent a bevételi oldalon. 

A kormány az illetékek, díjak csökkentését, illetve több esetben azok eltörlését is tervezi - ez összesen 10 milliárd forintos kiesést jelent. Az ágazati különadókban - a bankadó csökkentésén túl - nem tervez változást a kormány 2016-ban, a bankadó az EBRD-vel kötött megállapodás szerint csökkenhet. A részletekről jelenleg is egyeztetnek a Magyar Bankszövetséggel. A társasági adó kulcsai nem változnak, az marad 10, illetve 19 százalék. Az online kasszák alkalmazására kötelezettek körének bővítéséről sem született még döntés.

A tárca 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 és 2 százalék körüli inflációval, és körülbelül 2 százalékos államháztartási hiánnyal, valamint 308 forintos euróárfolyammal számoltak. Rendkívüli kormányzati intézkedésekre 100 milliárd forint fog rendelkezésre állni, és lesz országvédelmi alap is, de annak pontos mértéke a szerdai kormányülésen dől el.

A bankadó csökkentését firtató kérdésre Varga Mihály azt válaszolta: maradéktalanul betartják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erstével kötött megállapodást. A kormány azt vállalta - idézte fel -, hogy a hitelezési aktivitás növeléséért csökkenteni fogja a bankadó mértékét, és e vállalását teljesíteni is fogja. Az egyetértési nyilatkozat alapján 2016-ban a bankadó mértéke a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára csökkenhet. Más ágazati különadóknál nem terveznek változást - fűzte hozzá.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője szerint az 1,8-2 százalék körüli infláció reális, az Erste előrejelzése is hasonló, a 2,5 százalékos gazdasági növekedést ugyanakkor kicsit optimista – vélekedett, hozzátéve, hogy kitűzött 2 százalékos államháztartási hiány felveti a kérdést, milyen egyéb intézkedések vannak a háttérben. 

Balatoni András, az ING vezető elemzője 2,3 százalékos övekedésre számít, de a 2,5 százalék nem "elrugaszkodott szám".  Az elemző úgy véli, az infláció felívelése gyorsabb lehet a kormány várakozásainál, de ez pozitívan befolyásolhatja a büdzsé alakulását. A tervek szerinti alacsony deficit miatt pedig az államadósság csökkentése gyorsabb lehet a korábban látottnál.

Ellenzéki reakciók 

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a társadalom azt várja el a 2016-os költségvetéstől, hogy több pénz legyen az egészségügyre, a szociális ellátásokra, az oktatásra és több pénze legyen az önkormányzatoknak.

Tóbiás József azt mondta, ez az a négy terület, amelyek segítségével mérsékelni lehet a Fidesz-kormány által okozott társadalmi egyenlőtlenségeket. Az ellenzéki politikus megerősítette pártja korábbi álláspontját: igazságtalannak tartják az egykulcsos adórendszert, amely korlátozza Magyarország gazdasági növekedését. Mint mondta, az emberek hiába kapnak több fizetést, ha többet költenek, mert a kormány növeli a fogyasztási adókat.

Az MSZP elnöke szerint olyan adórendszere van szükség, amely a köz teherviselését valósítja meg, vagyis aki tud, többet vállaljon.  Tóbiás József úgy értékelte, a kormány a 2016-os költségvetést úgy vette elő, mint bűvész a kalapból a nyulat. Arról nem folytatott társadalmi egyeztetést, ezzel az elmúlt öt év gyakorlatát folytatja - tette hozzá. A sertés tőkehús áfakulcsának csökkentéséről kérdésre válaszolva közölte, örülnek annak, hogy valamit megértett a kormány az elmúlt három év MSZP-s kezdeményezéseiből. Ne álljon meg a kormány, legyen bátrabb! - hangoztatta és azt javasolta, az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentse 27 százalékról 5 százalékra.    

A Jobbik más területeken adna adókedvezményeket
A Jobbik az iparba, a mezőgazdaságba, a turizmusba és a vendéglátásba összpontosítaná adókedvezményeket - mondta Volner János, a párt alelnöke keddi sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus üdvözölte a sertéshús áfájának csökkentését, ugyanakkor bírálta, hogy a kormány az "adócsökkentés kormányának" nevezi magát, miközben "egzotikus adónemeket" vetettek ki és az Unió legmagasabb áfáját állították be. Értékelése szerint noha forintban volt béremelés, euróban csökkentek a hazai jövedelmek, az államadósság elleni küzdelem pedig kudarc. Hozzátette: az ezer milliárdos éves uniós támogatások sem látszanak az országon, s nem sikerült "visszafoglalni" az elvesztett piacokat sem.
A jobbikos politikus szerint a kormány "leértékeli az emberek munkáját" és olcsó munkaerővel próbál versenyképességet teremteni, miközben más országokban a jól képzett munkaerőre alapoznak.

LMP: A minimál- és az átlagbért keresők helyzetén nem javítana a kormány
Az LMP szerint a kabinet jövő évi költségvetési tervezete a minimál- és az átlagbért keresők helyzetén nem javítana érdemben, a bejelentett adócsökkentéssel a jómódúak, a gazdagok járnak jobban.
Heltai László, az ellenzéki párt gazdaságpolitikai szakszóvivője keddi sajtótájékoztatóján bírálta a büdzsé-tervezetet: meglátása szerint az szja egy százalékpontos csökkentése egy minimálbéres számára (aki mintegy húszezer forinttal keres kevesebbet a létminimumnál) havi ezer forintos többletet jelent, míg egy egymillió forintot kereső államtitkár tízezer forintos plusszal számolhat.     

A politikus emlékeztetett pártja törvényjavaslatára, amely azt célozza, hogy a tisztességesen dolgozó emberek is megélhessenek a bérükből. Bírálta azt is, hogy az alapvető élelmiszerek közül csak sertés tőkehús áfáját csökkentené a kabinet, az LMP szerint a gabona- és tejtermékek vagy a zöldség és gyümölcs forgalmi adóját is csökkenteni kellene.   

A politikus drasztikus lépéseket sürgetett annak érdekében is, hogy „visszaszedjék a saját holdudvarhoz elfolyatott pénzeket”. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg játékadóból korábban 30-40 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, idén 6,5 milliárd forint várható, vagyis „Andy Vajna és más kaszinótulajdonosok viszik haza azt a pénzt, amit a kórházak adósságának kifizetésére vagy a dolgozó emberek helyzetének javítására lehetne költeni” – fogalmazott Heltai László. 

A Párbeszéd Magyarország véleménye szerint a 2016-ra tervezett költségvetés tovább növeli az egyenlőtlenséget - erről a párt szóvivője beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Tordai Bence szerint a Rogán Antal és Varga Mihály által bejelentett szja-változtatások önmagukban jelentéktelenek, de jól szemléltetik, hogy mit gondol a Fidesz az ideális társadalomról. Szavai szerint az egykulcsos szja egy százalékos csökkentésével minél többet keres valaki, annál jobban jár majd. A PM úgy gondolja a 2016-os büdzsének az "alapjövedelem költségvetésének" kell lennie, ezért a párt társelnöke, Szabó Tímea egy erről szóló módosító csomagot nyújt majd be az Országgyűlésnek - jelentette be.

Az egy számjegyű szja felé való mozdulás komolyságát mutatja a javaslat
2 perces interjú: Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő

– Hogyan hathat a költségvetésre, ha egy százalékponttal mérséklik a személyi jövedelemadót (szja)?
– Mindig a központi költségvetés mozgástere határozza meg azt, hogy milyen adónemet mekkora mértékben csökkenthet a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata annak a szándéknak a komolyságát mutatja, amelyet nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be Japánban: hogy 2017-től egy számjegyű legyen az szja. A költségvetés idén 1664 milliárd forinttal számol a munkajövedelmet terhelő adókból, az egy százalékpontos mérséklés nagyjából százhúszmillárd forintot jelent, ami nem kirívó méretű kiesés.

– Az egyéni adófizetők mennyire érzik majd a lépés hatását?
– Minden adócsökkentés jó, de nem vagyok biztos abban, hogy a fenti érzékelhető lesz-e a járulékok mellett. Jelenleg összesen 34,5 százalékos adó terheli a munkát. Ebből 16 százalék az szja, igaz, számos családi kedvezményt lehet érvényesíteni. A szociális hozzájárulási adó – korábban munkáltatói társadalom-biztosítási járulék –, amelyet a munkáltató fizet, 18,5 százalékos. Ezért én úgy gondolom, hogy ez utóbbit is érdemes volna mérsékelni általánosan, igaz, hogy rétegcsökkentések már történtek.

SO